Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

B. Gál Edit: A hatvani uradalom a Grassalkovichok idején (1746–1851)

1768-ban egyezséget köt az uradalom és Jászfényszaru elöljárósága a folyó szabályozásáról. Az 1790-es évek közepéig a megállapodás csak papíron létezik, hiszen a II. József-féle katonai felmérés Országleírása így ír a területről: „A Zagyva mocsaras vízfolyását csak kevés helyen lehet észrevenni, mert a széles lapos völgyben különböző irányban és módon terjed szét és a legkisebb mélyedésekbe is belefolyik s azt elmocsarasítja. "

5 A század végén a gyakori árvizek miatt azonban egyre sürgetőbbé válik a meder rendezése, melyre II. Grassalkovich Antal a saját területein parancsot ad. Jászfényszaru község ekkor mind Heves, mind Pest megyénél tiltakozik az ellen, hogy „a hatvani uradalom a Zagyva vizét régi folyásábul kivenni és új árokba bocsájtani szándékozik."

6 Ez annál is inkább sérelmes volt számára, „mivel Fénszaru és Boldog Helysége között Ember emlékezetitül fogva ...a Zagyva anyafolyása tartatott mind két részről állandóul Határnak... "

7 Az új árok megépítésével mindkét helység egyik helyen nyer, másik helyen veszít területeiből. Az 1796-ban készült térképen jól kivehető ez a határvonal illetve következtetni lehet a vitás területek nagyságára is. A folyó szabályozása még hosszú időn keresztül megoldatlan, nem csak a Boldog alatti részeken, hanem Hatvan környezetében is. Itt a folyó közvetlenül a város mellett folyik, veszélyeztetve mind a kastélykertet, mind a jobbágyok telkeit. 1846-ban Bartal János uradalmi ügyész Gosztonyi János főszolgabíróhoz írt levelében utal arra, hogy „a Zagyvának mostani rendetlensége mellett, a Hatvani belsőségeket egyedül csak töltések által védhetni meg. ... Már miután a védgát minden esetre az uraság majorsági birtokából fog készíttetni úgy vélem a Tekintetes megye ezen áldozatért méltányolni fogja az uradalomnak abbéli folyamodását: hogy a készítendőtöltés által ne csak a Jobbágyi belsőségek, hanem az uraságnak Kastély kertje is oltalmaztasson meg az Árvíz pusztításaitól. "

8 A folyószabályozások legnagyobb „hátramozdítói" a malmok, melyeknek megléte, kiemelt fontosságú egy-egy település lakosságának szempontjából. A malmok zúgói azonban áradáskor „megfogják" a hatalmas víztömeget, amely kilépve medréből elárasztja a környező termőterületet. Grassalkovich hatalmas erővel lát az uradalom fejlesztéséhez. Apcon először (1750-ben) az Újfalusyak, majd (1770-ben) a Kubinyiak részét vásárolja meg

9

: az előbbit 1000, az utóbbit 3000 frt-ért. Itt is, mint minden uradalmában nagyarányú építkezésekbe kezd. 1754-ben 16000 frt-ért Hatvanban, 1766-ban 4000 frt-ért Dányban építtet templomot, s 1768-ban felújíttatja az apcit is.

10 Egyházi építkezésein kívül, gazdasági létesítményei is jelentősek. Elsősorban hasznot hozó épületeket emeltetett, így szinte minden faluban volt kocsma vagy vendégfogadó, mészárszék, malom, a városokban sörház illetve az uradalom központjában az uradalmi tisztségviselők házai. Hatvanban az országút mellett 1754-57 között építteti kastélyát, amely egyes kutatók véleménye szerint nem is annyira reprezentációs, hanem sokkal inkább ipari célokat szolgált", s helyet adhatott az első posztókészítő üzemnek. A manufaktúra az 1760-as években költözik önálló épületbe, s a földesúr 1769-ben kap rá királyi privilégiumot. Valamikor ekkortájt épül Gombos pusztán a lovardával, magtárral, juhakollal és tehénistállóval felszerelt major. Grassalkovich I. Antal saját leírása szerint 54 épületet emeltetett illetve 5 SUGÁR István 1987. 6. 6 DIV LTA 441 -81 - Soós Imre jegyzetei: Hatvan 7 MOL P 429 IV E 1. 8 GVM Adattár 6430/26 9 MOL P 429 IV-E 1. Fasc. 3 No. 83 és IV-E 2 15. doboz 63. kötet 10 MOL P 429 2. doboz II. A. 1. 11 CSIFFÁRY Gergely 1996. 228. valamint D. MEZEY Alice-HARIS Andrea 1991. 150