Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)
Nagy Géza Balázs: Körmendi Bertalan őrkanonok, általános püspöki helynök síremléke az egri Szent János várszékesegyházból
Rangoni (Veronai) Gábor ferencrendi szerzetes, pápai követként 1455-ben érkezett hazánkba, részt vett a nándorfehérvári harcokban. 1470-ben mint királyi követ Rómában járt, majd Karai László óbudai préposttal 25 tért haza: ismerte Andreas Hess nyomdászt is. 1475-tól egri püspök, 1477-tól bíboros, majd hivatala megtartásával 1479 végén Rómába költözött. A gyermek Hippolytus Aragonius (Hippolyt d'Esté) ferrarai herceg esztergomi érseki kinevezését (1485) királyi utasításra támogatnia kellett volna, de ellentétesen politizált. 1486. szeptember 27-én hunyt el, de halálának körülményei homályosak, talán a fentebbi ügy kapcsán politikai gyilkosság áldozata lett. A bíboros-püspök megbízásából 1482-től volt egri vikárius Bertalan őrkanonok; aki e hivatalát Orbán püspök alatt is megtartotta. 1486-ban Nagylucsei (Dóczy) Orbán 26 nyerte el az egri püspökséget. Orbán Mátyás udvarának fontos személyisége volt, a király sokat adott a szavára, és kincstartónak is megtette. E hivatal megtartása mellett 1481-tól győri, majd 1486-tól egri püspök. Nagylucsei Orbán 1491-ben a bécsi püspökséget is megkapta, így egy ideig két egyházmegyét mondhatott magáénak; ezzel magyarázható az a tény, hogy az 1490-es évek elején két címzetes püspök 27 is élt Egerben, akik a püspöki szertartásokat végezték. 1491/92-től a szegénysorú családból származó erdődi Bakócz Tamás viselte az egri püspökséget, aki előbb királyi kancellista, 1486-tól győri, majd 1491/92-től egri püspök. 1498-tól esztergomi érsek, Magyarország prímása; később egyben konstantinápolyi patriarcha, bíboros, a Szentszék született követe, a Pápai Állam két tartományának kormányzója stb. lett. A Dózsa-féle parasztlázadás után a magyar politikára gyakorolt hatása megszűnt, 1521-ben, mintegy nyolcvanéves korában hunyt el Esztergomban. Körmendi Bertalan életének utolsó másfél évtizede - hivatalainak köszönhetően igen jól datálható; neve saját kiállítású oklevélben szerepel 1480. július 7-én 28 és október 3-án 29 ; 1482. november 22-én 30 ; 1484. június 19-én 31 ; 1485. július 8-án 32 , november 16án 33 ; 1486. szeptember 4-én 34 . Beatrix királyné Bécsből 1487. február 8-án utasította (személynév nélkül) az egri helynököt peres ügyben való eljárásra 35 - a vikárius ekkor Bertalan volt. 1489. augusztus 9-én Jenéi Ambrus szerepel egri őrkanonokként; ez az adat nehezen értelmezhető. Vagy 25 Életútját FRAKNÓI Vilmos 1898. kutatta ki. Karai életrajzához újabb adatokkal szolgál NAGY G. В.: (kézirat, kiadás előtt). Karai erről a római útjáról hozta magával Andreas Hess nyomdászt, aki az első budai nyomda vezetője lett. 26 Bár Orbán püspök is a Dóczy família tagja volt, vele kapcsolatban mégis helytelen e név említése, mivel az újabb kutatások egyértelműsítették, hogy a család azt csak a XVI. században, tehát jóval a püspök halála után kezdte el használni. 27 Marczali Benedek címzetes nikápolyi püspök, egyben a hevesi foesperesség kormányzója; Bernát címzetes arkádiai püspök, a Szent Péter prépostság kormányzója. 28 BÓNIS 1997. 3394. sz. 29 BÓNIS 1997. 3395. sz. 30 BÓNIS 1997. 3455. sz. 31 BÓNIS 1997. 3474. sz. 32 NAGY Imre, NAGY Gyula, DEÁK Farkas (szerk.) 1879. 368. 33 BÓNIS 1997. 3505. sz. 34 BÓNIS 1997. 3531. sz. 35 BÓNIS 1997. 3539. sz. 142
