Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Vaday Andrea: Kutak Kompolt, Kistéri-tanya lelőhelyen

verten. A betöltés kevert, hamus, erősen paticsos volt. A szántatlan rétegben már jól látszott, hogy a délnyugati részen egy sekélyebb mélyedés (437. objektum) keretezi a kútaknát. Az aknától észak-északkeletre egy kemence erősen hamus foltja látszott, amelyet a kút ásásakor átvágtak. Ebben a kemencében nem volt régészeti anyag, így nem dönthető el, hogy avar, vagy római kori volt-e, csak az a biztos, hogy korábbi a kútnál. A kút átmérője 280x275 cm, mélysége 180 cm. A déli részen egy líra alakú csiholóvas, kerámia és állatcsont került elő paticcsal keverten.

37 Az aknában jól látszott, hogy a nyugati részét később, de az avar koron belül hulladékgödörnek használták, az akna alsó részén nem látszott már rétegzettség, a régészeti anyag is szórványosabb volt. 405. objektum - avar kút, másodlagos szarmata anyaggal (15-16 kép) Átmérője 200x214 cm. Már a felszínen jelentkezett a régészeti anyag, de határozott elszíneződés nélkül. Mélysége 305 cm, itt tört fel a víz. A lefelé fokozatosan szűkülő kutat 50 cm mélységig szürkésfekete humuszos betöltés alkotja. Ebben és részben ez alatt egy erősen hamus, paticsos betöltődés látszik 50 cm vastagságban. Ez alatt a kútakna betöltése szürkésbarna, paticcsal, faszénnel és hamuval kevert. Ebben a törmelékrétegben 150 cm mélységig három sárga, bemosódásos csík látszik. A felső, hulladékgödörnek használt részben sok avar kerámia és állatcsont került elő az égett, hamus rétegből, köztük egy vastárgy töredéke, egy csontszerszámot és egy sütőharang töredéke. A kút alsó részében szórványosan szarmata kerámia volt, ami a kút megásásakor került be az aknába a szarmata szintről.

38 A kút északi oldalán két gödör (439, 406) fekszik. Mindkettő avar, de jól látszott, hogy a legkorábbi a 406-os, ezt vágta a 439-es, míg a legkésőbbi a 405. kút. 422. objektum - avar kút (17. kép) A szabálytalan, kissé ovális kútakna átmérője fent 240x252 cm. Lefelé fokozatosan szűkül 90 cm-ig, ahol a kútakna átmérője 160x170 cm. A kutat 318 cm mélységig tudtuk bontani, itt ugyanis feltört a víz. Már a szántatlan rétegben jelentkezett egy hamus, szürkés, hamuval kevert folt, amely 200 cm átmérőjű, 80-90 cm mély, másodlagosan beásott hamus gödör volt. A bontás során sok avar kerámia, fenőkő, vastárgy töredéke és állatcsont került elő. Ez a gödör egy ferde, észak felé lejtő rétegbe ékelődött be, amely már a bontási felületen jól látszott, körülölve a hamus gödörrészt. A rézsűs betöltés alja az északi részen 185, a délin 130 cm mélyen húzódott. Ebben a rétegben nem egyformán oszlott meg az anyag mennyisége. A keleti oldalon a ferde réteg alján avar kerámia került elő, míg a nyugati oldalból 120 cm-ig igen sok volt a lelet. 130 cm mélyen egy kétgyöngyös bronz lengőcsüngős fülbevaló került elő, ezüstözés nyomaival a felületén. A felső gyöngy kisebb, vízzöld átlátszó, az alsó méregzöld átlátszó üvegből készült. A felső üveggyöngy karikához csatlakozó részén kis bronzhuzal rátét látszott, az alsó gyöngy fölött ezüsthuzal volt. Az ezüsthuzal és a gyöngy között egy granula maradt csak meg a granula sorból, hengerpalástja nem volt. A gyöngyöket ezüst stiftre erősítették fel. A fülbevaló testére két helyen forrasztottak fel kis bronzkarikát, ezek közül már csak az egyik van meg, a másik nyomaiban látszik. A fülbevaló egyik vége hegyes, a másik kis bronzhuzal karika rátétben végződik. (9. kép) A ferdén futó réteg alatt két - a kút déli felétől induló keskeny - égéstermékkel teli betöltődés látszott, a felső a kútakna háromnegyedét fedte, az alsó csak 45 cm-ig nyúlt be az aknába. Az akna alsó része, egészen a vízig kevert betöltésű volt, 140 37 Határoló koordináták: -30/+250, -20/+250, -30/+260, -20/+260 38 Határoló koordináták: -30/+170, -30/+180, -40/+170, -40/+180 103