Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

H. Szilasi Ágota: Olaszországi akvarellképek 1830–1848 között Kovács Mihály és pályatársai életművében

sével párhuzamosan megjelentek az első jelentős képsorozatok is, olyan szövegmagyarázatokkal kiegészítve, melyekből kiderült, hogy az albumok létrehozói a nép jobb megismerését, nemzeti értékeinek megbecsülését, a nemzeti öntudat emelését kívánták szolgálni.

145 Az elsők között kell megemlíteni a Magyarországon és Erdélyben diplomáciai minőségben több évet töltő bolognai hadimérnök, L. F. Marsigli (1658-1730) 1680-as évekből származó akvarellsorozatát, mely oly népszerű volt, hogy többféle másolatban is fennmaradt,

146 s melynek hatására a XIX. század elején Neuhauser Ferenc (1763-1836),

147 a kor kiemelkedő nagyszebeni művésze is elkészítette hasonló témájú vízfestménysorozatát.'

48 Majd a monarchikus törekvésekre építő V. G. Kininger (1767-1851) 1802-03-ban kiadott, igen népszerű viseletalbuma nyújtott átfogó képet Közép-Kelet-Európa népeiről. Kininger albuma fő inspirálója lett a hasonló magyarországi kezdeményezéseknek is, így a Bikessy Heinbucher József által illusztrált, s a kor jeles néprajzkutatója Csaplovics János (1780-1847) szövegével ellátott sorozatnak is. Az 1816-tól 1820-ig folyamatosan megjelenő album 78 népéletet valósághűen bemutató lapot tartalmazott.'

49 Ugyancsak Csaplovics szövegével jelent meg Franz Jaschke (1775-1842) metszet és litográfia sorozata is 1821-ben, az osztrák birodalom keleti felének népeiről, mely album 35 viseletkép mellett 32 tájképet is tartalmazott.

150 A reformkorban, amikor a politikai mozgalmak hatására a liberális nemesség és az értelmiség igyekezett átvenni a kultúra irányítását, tovább folytatódott az ország népei, nemzetiségei felé forduló érdeklődés, mely érdeklődés szorosan összefonódott a magyar nyelv és a magyar történelem müvelésével, kutatásával. A folyóiratok is egyre inkább támogatóivá váltak e szemléletnek, különösen a Tudományos Gyűjtemények és a Regélő „Nép és Országismertetés" címen közölt rendszeresen e témában írásokat és ábrázolásokat. Az illusztrációk ugyan gyakran primitív rajzolatúak voltak, de általában ügyeltek arra, hogy minden oldalról és minden korosztályon bemutassák a viseleteket.

151 Ezeknek a színes viseletalbumoknak a megjelenése az 1810-es évektől már nem csak a népi típusok sikeres ábrázolását hozták meg, hanem serkentőleg hatottak a többfigurás kompozíció, tehát az életkép műfajának fejlődésére is Magyarországon. A kezdetben állókép jellegű, általában adott pózban beállított, dokumentum jelleggel készült művek lassan váltottak át egyfajta biedermeieres, idillikus (Borsos József), illetve feszültséggel telített, drámai témába (Zichy Mihály, Székely Bertalan). Sem Barabás, sem Brocky, sem Marko de Kovács sem tudott korának ízlésvilágától, szokásaitól elszakadni, így valamennyiük festői hagyatéka igen gazdag akvarellel készí145 KRESZ Mária 1965. 9. 146 CENNERNÉ WILHELMB Gizella 1972. 26. 147 Nagy valószínűséggel a Neuhauser festőcsaládnak ezzel a tagjával került kapcsolatba Barabás Miklós. In: BARABÁS Miklós 1998.34. 148 CENNERNÉ WILHELMB Gizella 1972. 26. Neuhauser Ferenc akvarelljei a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokában vannak Ltsz: 58.3942.-71. 15x9,5 cm/db. 149 Címe: A magyar és horvát országi legnevezetesebb nemzeti öltözetek hazai gyűjteménye. KRESZ Mária,1956. 121- 126.; CENNERNÉ WILHELMB Gizella 1972. 29-31.; GALAVICS Géza 1980. 58-59. 150 Címe: National-Kleidertrahten und Ansichten von Ungarn, Croatien, Slawoniwn, dem Bánat, Siebenbürgen und Bukovina. KRESZ Mária,1956. 126-130.; CENNERNÉ WILHELMB Gizella 1972. 30.; GALAVICS Géza 1980. 60. 151 KRESZ Mária 1956. 18. 379