Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Horváth László: Adatok a hatvani temetők, temetkezések történetéhez

A Zagyván való természetes átkelőhelynek köszönhetően a terület folyamatosan lakott, ezt igazolják a szkíta és kelta sírleletek, valamint a nagy szarmata korabeli telepmaradvány, mely a mai vasútállomás helyére lokalizálható. De ugyanitt honfoglalás kori és kora Árpádkorabeli sír is felszínre került.

8 Ásatások folytak Hatvantól délre egy avar temetőhely feltárására, mely a térség VIII. századi temetkezési szokásaiba enged bepillantást.

9 Heves megye déli, Tisza és a Mátra közti része a X. században már az Árpád ház birtokában volt. Heves megye területén 44 X-XI. századi temető helyét ismerjük.

10 Míg a megye keleti területeinek - Eger-patak és a Tárna közti részek - X. századi sírjai, temetői gazdagok leleteiket tekintve, addig a Zagyva menti temetők szerényebbek. Keleten a sírok fegyverekkel, érmékkel mellékeltek, minden bizonnyal harcosok sírjai, akik az említett pénzeket kalandozó hadjáratokon szerezhették. Ez Györffy Györgyöt egyenesen arra indította, hogy a térségben egy kalandozás kori főember szállását feltételezze." A Hatvan környéki, Zagyva menti temetők kivétel nélkül feldúltak, elpusztítottak. Hatvantól északra még 1892-ben két lovas sírja került elő.

12 Míg 950-1050 között a legjelentősebb Hatvan környéki temető a Boldog-Téglaházparti temető lehetett.

13 Hatvanban 1212 körül Bánk (bán) fia Simon alapított Antiochiai Szt. Margitnak szentelt premontrei monostort, melyet 1235-ben mint a váradelőhegyi monostor filiáját tartják számon. (Más források az alapítást jóval korábbra, 1170-1180 közé datálják, arra való hivatkozással, hogy 1190. körül már hatvani premontreiek alapítanák a csornai prépostságot.)'

4 A monostor körül rövid idő alatt mezőváros létesült. A prépostság hiteleshelyi működést folytatott, a régió meghatározó településévé emelte Hatvant. 1264-ben már itt székelt az alnádor, s az ide vezető út neve „vasárut" volt.

15 A korabeli rendelkezések ismeretében a virágzó település első jelentős középkori temetőjét mindenképp a premontrei rendház körül kereshetjük, mely rendház maradványai a mai Polgármesteri Hivatal területére, környékére esnek. (Megközelítőleg Kossuth tér 2-3. sz.) A kereszténység felvétele után királyi törvény írta elő ugyanis a temetkezés új szabályait. A középkorban évszázadokon át Hatvanban is közvetlen a templom mellé temették a halottakat. Ezt a templom körüli temetőt hívták „cinteremnek". Hogy ebből a korszakból nem maradt fenn síremlék, sírjel, annak az a magyarázata, hogy a középkor közembere jeltelen sírban pihent. Elképzelhető ugyan, hogy egyszerű jellel: faragatlan vagy kevéssé megmunkált kővel, a hantba ültetett gyümölcsfával, stb. megjelölték a sírját. Időtállóbb megjelölésre azonban nem is igen volt lehetőség, mivel idővel a templom körül meglehetősen kevés volt a hely, így nyilván sűrűn előfordultak egymásbatemetések is.

16 A prépostságnak a rendtagok, házfőnökök, sőt a kegyúr számára a kriptában illetve a templom külső fala mentén frekventált temetkezési lehetőséget biztosíthattak, de a prépostság elpusztultával ezek emlékét sem találhatjuk. A feltételezhetően itt is temetkező 8 DERCSÉNYI Dezső - VOIT Pál (Szerk.) 1978. 250. 9 ÁCS Csilla 1991. 77-78. 10 RÉVÉSZ László 1996. 256. 11 GYÖRFFY György. 1987. 39-64. 12 KÖNYÖKI András 1892. 227-235. 13 RÉVÉSZ László 1996. 259. 14 DERCSÉNYI Dezső - VOIT Pál (Szerk.) 1978. 270. 15 GYÖRFFY György 1987. 99. 16 HORVÁTH László 1996. 189. 93