Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Kalicz Nándor: A kora bronzkori Makó kultúra két települése Heves megyében

3. kép. Tarnabod-Berekalja. 1. az I. kutatóárok rajza a feltárt objektumokkal. 2. A

II. kutatóárok rajza a feltárt objektumokkal. Ib. gödör: az előbbi közelében, attól északra. Ovális alakú, fele része a kutatóárkon túl nyúlt, ezért rá kellett bontani (2,5 x 1 m). Enyhén méhkas alakú, alja lapos. Átmérője 185 cm, mélysége 103 cm. Kevés kora bronzkori leletet tartalmazott. A leletek elvesztek. Ic. gödör: Ovális gödör nagy része a szelvény nyugati végében. Alja észak felé lejt. Átmérője a kutatóárokban 225 cm, mélysége 81—97 cm. Kevés leletet tartalmazott. Szarmatakori. Id. gödör. Szabályos Kerek alakja volt az Ia-b. korabronzkori gödrök között. Mindkettőnek a szélét megbolygatta. Alja lapos. Átmérője 145 cm, mélysége 100 cm. Nagyon kevés leletet tartalmazott. Szarmatakori. le. gödör: A kutatóárok keleti felében. Kerek, hengeres, alja lapos. Átmérője 120 cm, mélysége 75 cm. Néhány szarmatakori cserepet tartalmazott. If. gödör: A szelvény keleti vége közelében. Kerek gödör, fele része a kutatóárok fala alá nyúlt. Csak a szelvénybe eső részét tártuk fel. Alja lapos. Átmérője 125 cm, mélysége 76 cm. Néhány szarmatakori cserepet tartalmazott. //. kutatóárok Megközelítően É-D irányú (20 x 1 m), az I. kutatóároktól keletre (2. kép, 3. kép 2). Az altalajt 35-40 cm mélyen találtuk meg. II/1. cserépcsomó: A kutatóárok déli vége közelében már 20 cm mélyen jelentkeznek a Makó kultúra jelentősebb mennyiségű cserepei, de a humusz alatt mélyebben nem találunk leleteket. Valószínűleg olyan sekély gödörhöz tartozhattak, amely gödör nem mélyedt le az altalajba. A leletek: rekonstruálható belső díszű talpas tál töredékei, továbbá töredékek behúzott nyakú, bordás peremű és duzzadt peremű tálakból, serlegből, fazékból 7