Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Csiffáry Gergely: Ásványvizek, gyógyvizek, fürdők Heves megyében

A parádi víz igen jó hatású a gyomor-, máj- és epebetegségekre. Megköti a sok savval rendelkező betegeknél a fölösleges gyomorsavat, viszont savhiányos betegeknél enyhe savtermelést indít meg. Elősegíti az emésztőszervek elválasztását, élénkíti a bélmozgásokat és epehajtó hatású. Használatával rendeződik az emésztés, javul a közérzet, fokozódik az étvágy, és kedvezően áthangolódik az emberi szervezet. A parádi vizet borhoz is érdemes keverni, mert elejét veszi a mélyebben a pohár fenekére nézők kellemetlen közérzetének, megszünteti a gyomorégést. A XX. században a parádi ásványvíz forgalmazása összefüggött a Károlyi birtokok sorsával. Az 1915. évi XVIII. te. és az ezt kiegészítő 1921. évi XLIII. te. rendelkezései alapján hozott jogerős bírói ítélettel az elkobzott Károlyi birtokok haszonélvezete az államra szállt. A birtok 1929 derekáig zárgondnoki kezelés alatt állt. Az elkobzott Károlyi birtok megosztása után a fürdőtelep, az üveggyár és az erdőgazdaság az időközben felállított Nemzeti Közművelődési Alapítvány irányítása alá került.

263 Valójában 1915-től állami kezelésbe került a parádi fürdőügy és az ásványvíz-forgalmazás. A csevice palackozott vizét nem csupán patikákban, vegyes kereskedésekben, nagyvárosokban felállított lerakatok útján, hanem vándor árusok révén szállították szerte az országban. Egy bodonyi adatközlő elmondása szerint rendszeresen fuvarozta Szegedig szekéren a palackozott ásványvizet.

264 1946-ban a cseviceforrás palackozó üzemében 4 fő dolgozott a korábbi 7 helyett.

265 1983-ban a Vízkutató és Fúró Vállalat Gyógy- és Ásványvíz Üzemének a parádi részlegét alkotta a palackozó. Abban az évben üzembe helyezett új palackozó géppel naponta 12 000 db félliteres üveget töltöttek meg a cseviceforrás kénes és természetes szénsavas alkalikus gyógyvizével az asszonyok. Ez a termelési mennyiség a korábbi kétszerese volt.

266 A parádsasvári cseviceforrás ma is működik, vízhozama átlagosan 1000 liter naponként. 1992-ben, az itteni palackozó 20 alkalmazottat foglalkoztatott.

267 A fenti palackozó- és ivóhely napjainkban is üzemel, az Elpak Kft. tulajdona. A mai Parádsasváron felszínre bukkanó vizeket, amikortól palackozva kereskedelmi forgalom hozták, azokat a kezdetektől megkülönböztették, több ok miatt. A különböző vizek eltérő gyógyhatásúak, s ezért nem mindenkinek javallható orvosilag azok fogyasztása. Nem mindenki kedveli vagy ihatja a kénes savanyúvizet, ugyanakkor a forrásokat kezelő mindenkori tulajdonos is volt, amikor többfajta vizet palackozott a sasvári forrásokból, de az is előfordult, hogy csak egyfélét. A palackozást befolyásolta a vizek gyakorta változó bősége és szűkössége. Az 1850-es években igaz, hogy kétféle vizet palackoztak, de csak szükség esetén, vagyis ha a főforrás vagy fokút néven emlegetett kénes forrás vize kifogyott. Ha nem a fokút kénes vizéből palackoztak ráírták, hogy „második kút". A palackozott vizek feliratozását az is megkívánta, hogy helyben egyaránt csevicének nevezték és nevezik ma is, a kénes és a nem kénes ízű, szénsavtartalmú vizeket. Az utóbbi évtizedekben a parádi vizeket kék és zöld alapszínű címkével palackozzák. Napjainkban a kék címkével ellátott palackba kerül az alkáli-hidrogén-karbonátos, szénsavas, kénes víz: Parádi természetes gyógyvíz. Csevice forrás felirattal. Ennek a forrása a Tárna patak közelében fakad. E forrást nevezték a XIX. században fokúinak, főforrásnak. 263 CSIFFÁRY Gergely, 1998. b. 140. 264 Horváth László (Gyöngyös) történész muzeológus szíves közlését ezúton is köszönöm. 265 Gyáripari Címtár, 1946. 209. 266 Heves Megyei Népújság, 1983. IV. 22. 8. 267 Kossuth Rádió, 1993. I. 23. 12.35. Gondok Parádsasváron című műsorban elhangzott adatok alapján. 74