Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Csiffáry Gergely: Ásványvizek, gyógyvizek, fürdők Heves megyében

Egyre növekvő mennyiségű üveget igényelt az ásványvizek palackozása, de emellett a fürdőkben alkalmazott ivókúrákon résztvevő fürdővendégek is szívesen vásárolták a fürdőkúra poharakat. A szépkivitelű metszéssel, gravírozással, festéssel díszített fürdőkúra poharak a múzeumok féltve őrzött darabjai napjainkban. Fürdőkúra poharakkal Európában a XVIII. század közepétől találkozunk nagyobb számban. Használatuk a XVIII-XIX. század fordulója körül válik gyakoribbá, s készítésük virágkora a XIX. század derekára tehető. E tárgyakat a fürdőhelyek közelében készítették, így volt ez Pöstyén, Bártfa, Trencsén fürdői esetében. Balatonfüredet a bakonyi üveghuták (Somhegy, Úrkút, Ajka), a máramarosi Técső és Visk-Várhegy fürdőit, a ferencvölgyi üvegcsűr látta el a szükséges poharakkal.

253 A legelső ivókúra poharak Magyarországon 1820 táján készültek. Ezek a fúvott üvegből gyártott, vastag falú, kerek talpú, tömör szárú darabok a korai típust képviselik. A poharak palástját rendszerint az egyes fürdőhelyek látképe, vagy az adott helyen lévő fürdő-és villaépületek, ivókúrázásra szolgáló források, azokat övező oszlopcsarnokok díszítik.

254 A poharak vésnökei a fürdőhelyekről készült, s nyomtatásban megjelent acél- vagy rézmetszet ábrázolásokat vitték fel a tárgyakra, így történt ez Párádon is, ahol fürdésre kizárólag a timsós vizet használták, míg a csevice források vize fürdő- és ivókúrára egyaránt szolgált, továbbá a vasas savanyúvizeket szintén csak ivókúra céljából fogyasztották. Ezért nem véletlen, hogy a parádi fürdőkúra poharakra vagy a timsós fürdő, vagy a csevice fürdő és az ivókút képét vésték rá.

255 A parádi fürdőkúra poharakon található metszetek alapján megállapítható, hogy az poharak gyártása 1830 után kezdődött a helyi üveggyártó fabrikában, ui. a poharakon az 1827-ben és 1829-ben felállított létesítmények láthatók csupán, s az azt megelőzőfürdőbeli épületeket ábrázoló ivópoharak mindezidáig ezért nem kerültek elő.

256 253 BORSOS Béla, 1971. 249.;252. 254 BORSOS Béla, 1971. 252. 255 A parádi timsós fürdőről a legelső metszetrajzot Türk János készítette, Kohlmann Károly metszette, s a Regélő 1840. évi 42. számában adták közre. Ugyancsak a fenti személyek alkották a csevice fürdőről is a legkorábbi metszetet, amely ugyancsak a Regélő folyóirat előbbi számában jelent meg. Készített metszetet a csevice forrásokról és fürdőházról Medve János, akinek a rajzát Fuchsthaller A. vitte a nyomólapra. Ez utóbbi rajzot közreadta: VAHOT Imre, 1846. V. 680. 256 Borsos Béla vitatja, hogy fürdőkúra poharakat a hutákban metszetrajzok alapján készítették volna, állításának ellentmondanak a fennmaradt tárgyak sora, amelyeken a metszetekkel azonos képi megjelenítésű fürdőhely ábrázolások láthatók. 11. A Parádi Víz reklámja a 1930-as években DIV.LUK.TD. 74. 216. 1. 72