Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)
Csiffáry Gergely: Ásványvizek, gyógyvizek, fürdők Heves megyében
A monarchia felbomlása után Parádfürdő jelentősége megnőtt, mert olyan híres fürdőhelyek, mint Pöstyén, Szliács, Herkulesfürdő stb. a határon túl kerültek. Nagyobb mértékű fejlesztésre mégis csak 1936-1937-ben került sor. Ekkor építették a jelenlegi Gyógyfürdőkórház addig T alakú épülettömbjéhez a keleti szárnyat és a teljes épületre egy második szintet is ráhúztak. Hasonlóképpen egy második emeleti szintet építettek az egykori Ybl Szállóra (1945 után SZOT Szálló). A régi faberakasos vendéglő helyén elkészült egy elegáns étterem, amely 1945 után a SZOT Szanatórium étterme. Közben lebontották a régi tejcsarnokot, annak helyén elkészült a Kaszinó épülete, amely 1945 után az Állami Gyógyfürdőkórház társalgója. Valamennyi épületet összekötötték az ekkor létesült, oszlopokon álló, fedett folyosóval. 205 A fürdőépítkezések 1941-ben, a tisztilak elkészültével, s a strandfürdői gépház átadásával lezárultak, az addigra 126 kat.h. kiterjedésű fürdőtelepen. 206 1939-ben a fürdőtelepen lévő 6 szállodában és 3 kisebb villában összesen 275 vendégszoba volt, nagyrészt hideg-meleg vízzel. A penzióárak egyágyas szobában főidényben 7,5-11 pengőig változtak, elő- és utóidényben 6-8,40 pengő között változhattak. A kétágyas szobák ára főidényben 7,50-9,50 pengő, az elő- és utóidényben pedig 6-7 pengő volt. Az október 1. és május 1. közötti ún. utóidényben a kastély és az Erzsébet Szálló fűthető szobáiban egyágyas szoba 8,50 pengő, kétágyas 7 pengőbe került naponta. 207 Az 1918-1919-es forradalmak után a Károlyi-birtok tulajdonosa a „Nemzeti Közművelődési Alapítvány" lett. 1924-ben 1427, 1928-ban 1999 állandó vendége volt, ezen kívül igen sok turista is felkereste. A fürdőidény május 1-től október l-ig tartott hagyományosan, de szerényebb keretek között a turistaszállás, valamint a vendéglő egy része télen is nyitva állt. 208 B. Csevice A szénsavas ásványvizet savanyúvíznek vagy borvíznek hívjuk. Legkorábbi hazai említése Bártfáról ismeretes, ahol a település híres savanyúvíz forrását egy 1247-ben keletkezett határjáró oklevélben Burcut = borkút néven írták. 209 A magyar nyelvben savanyúvizet vagy borvizet jelentő csevice szavunk a szlovák Scevica = savanyúvíz kifejezés származéka. 210 Ez az elnevezés már felbukkan Sewicha terra néven 1361-ben, valamint Cheuiche alakban 1367-ben a Gömör megyei Tornaalja középkori határnevei közt. Kétségtelenül a név a szlovák sevica szóból ered, amely savanyúvizet, savanyúforrást jelent, s amelyből a területen ma is bőven találhatók csevicének nevezett források. 2 " A csevice az újkori magyar nyelvhasználatban viszonylag későn, 1738-ban bukkan fel először, mint a savanyúvíz megfelelője. 212 Napjainkban a csevice szónak négy különbözőjelentése ismert. Jelöli: 1. a természetes szénsavas forrást, 2. ennek a vizét, 3. értünk 205 BERETI István, 1977. 6. 206 HML. XVII-541. Parádi Községi Földigénylő Bizottság iratai. 1946. XII. 17-i leltár. 207 FRANK Miklós-KUNSZT János-RAUSCH Zoltán, 1939. 91-94. 208 FARKAS Károly-FRANK Miklós-SCHULHOF Ödön-SZÉKELY Miklós, 1962. 168. 209 TÓTH Sándor, 1912. 641. 210 A magyar nyelv történeti etimológiai szótára. 1967. 1. 517. 211 ILA Bálint, 1969. IV. 131. 212 A magyar nyelv történeti etimológiai szótára. 1967. 1. 517. 65
