Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Csiffáry Gergely: Ásványvizek, gyógyvizek, fürdők Heves megyében

1763-ban Markhot Ferenc Heves és Külső-Szolnok megye főorvosa Mária Terézia rendeletére megvizsgálta a környék vizeit. Markhot Ferenc vegyelemezte ezt a forrást is, és meghatározta a timsót benne. Ezt írta a forrásról: „Párádon a Fehérkő-hegy déli oldalában, a hegy tetejéhez közel egy szűk mélyedésben sárga, agyagos, süppedős kőzetből hol sárga, hol vörös, hol meg fehéres színben szivárog elő a timsótartalmú ásványvíz. Gyógyító hatását a környékbeliek már régóta ismerik. A feloldott timsós vizet jó eredménnyel használták lábfájás, lábdaganatok, lábfekélyek gyógyítására úgy, hogy megtüzesített kövekkelfelmelegítették és térdig beleálltak. "

m A parádi timsós fürdő kiépülésének a feltételeit nagyban segítette, hogy 1778-1846 között két timsófőző üzemelt a területen, s ez megadta az ösztönzést a timsós víz gyógyhatásának a kiaknázásához. A Fehérkő-hegy oldalában található timsós forrás az ahhoz épült timsófőző s a timsós víz tározója a mai Parádfürdő helyén létesültek, s ugyanitt a parádi Fehérkő-hegy déli lábánál, a mai fürdőtelep szomszédságában fedezte fel a timsós ércet Fazola Henrik, s itt működött Magyarország legelső timsófőzője 1778-1846 között.

178 A timsós forrás meglétéről tudósít egy 1793-ban készült ország leírás, igaz, hogy megtévesztő módon, mert azt írja „Gyöngyösön timsós forrás bugyog, amelynek a hasznát egy társaság éves bérletbe adja. "

m Viszont az idézet második része az egri görögök 1778-ban felállított parádi timsófőzésére utal, s innen tudjuk, hogy csakis a parádi timsós forrás használatáról tudósít. Orczy József 1795 körül a timsógyár mellett épített először fürdőházat, amely 1805ben már 4 fürdőhelyiséget, 4 fűthető szobát, 2 folyosót és egy napozót, összesen 8 káddal felszerelt fürdőépületet és szállót foglalt magába.

180 A fürdésre ezután már nem az erősen maró hatású timsólúgot használták, hanem a timsófőző víztartályából a fürdőházba facsöveken bevezetett timsós vizet felforralták, és szükség szerint tiszta vízzel hígították. Az első fürdőház az Orczy család által bérelt birtokrészen, a timsóbányával szemben lévő nyugati hegyoldalon épült meg, s azt a bányától csak egy kis patakocska választotta el.

181 1794-ben megjelent a Helytartótanács utasítása a fizikusok számára, arról, hogy vizsgálják meg az ásványvizeket vegyi, fizikai, helyrajzi és egyéb szempontból.

182 Még ugyanebben az évben Kitaibel Pált, a pesti egyetem vegytan tanárát bízták meg az ország ásványvizeinek a tanulmányozásával, aki a parádi timsós fürdőnél néhány lakószobát és fürdőkádat talált. 1797-ben Kitaibel Pál elemezte a parádi gyógyvizeket, s az írásával ő keltette fel a figyelmet a parádi gyógyvizek iránt.

183 1817-ben Zipser, Christian Andreas is dicséri a gyógyvizét.

184 1819-ben Magda Pál ország leírásában azt írta: „...aparádi timsó-bánya és értzes víz, 178 A társulati timsófőző működéséről részletesen ír: CSIFFÁRY Gergely, 1996. 304-307. 179 BLASKOVITS József, 1793. 23. -1793-ban Nagyváradon jelent meg Blaskovits József könyve a hazai manufaktúrákról és fabrikákról. A könyv szerzőjének az azonosítása Endrei Walter érdeme. - ENDREI Walter, 1969. 52. 180 В. GÁL Edit, 1991.230. 181 BERETI István, 1977.2. 182 MAGYARY-KOSSA Gyula, 1940. IV 225. 183 KITAIBEL Pál, 1799. február-március. 184 Azt írja a timsófőzőktől : Eine Stunde weiter im Gebirge, ist der berühmte Parader Gesundbrunnen. - ZIPSER, CHRISTIAN Andreas, 1817. 28. 60