Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Csiffáry Gergely: Ásványvizek, gyógyvizek, fürdők Heves megyében

mátrafüredi fürdőtelep közötti vasúti forgalom létesítésére alakult mintegy 4 millió koronás alaptőkével. 1926 nyarán már megteremtődtek a mátrai vasutak vonalain a személyszállítás feltételei. 1939-től fellendült a személyforgalom a Gyöngyös-Mátrafüred vonalon.

168 1935-ben a települést üdülőhellyé nyilvánították, a 8582/1935. M.E.I. számú határozattal.'

69 A mátrafüredi strandfürdő a Tövis-tető 412 méteres hegyoldalának a lábánál épült. A hideg vizes strandfürdő a parádi úton a 24-es főút átkelési szakasza mellett található. A községen átfutó Bene patak két ágra szakadva közrefogja az ovális alaprajzú fürdőt. Az országban egyedül itt találhatunk 341 méter magasságban forrásvízzel táplált, előmelegített medencéjű strandfürdőt.

170 1980-ban 6000 látogató kereste fel a strandot.

171 Nagyfüged. Fürdőház A község fürdőházát Kitaibel Pál említi naplójában, amikor 1803. május l-jén járt a településen: „Fügédnek igen sok földesura van. A parasztokat nagyon nyúzzák, egynek gyakran három földesura is van! Áthaladtunk a Tárnán, ahol egy csárda, egy fürdőház és nem messze egy malom áll a folyón. Bal kézre pár tölgyliget, amelyek lombját a hernyók teljesen lerágták. "

m Fürdésre később is használták a határban található vizet, amelyről nem túl jó véleménye volt a megyei főorvosnak. 1835-ben Keszlerffy József megyei főorvos ezért azt kérte: „afügedi lakosoknak megparancsolni, hogy ivó kutakat ássanak s kövekkel azokat kirakják, mert mostanáig a Bene vizébül vagy a tárcsái tóbul isznak, mely inkább állott, mint folyóvíz, pállott, büdös, nyári napokon abban lovaikat úsztatják, mossák, a lakosok abban fürdenek, minden undokságokat belemossák. Ezen víznek folytonos italát kórtenyésztő oknak lehet tekinteni az ideges poslázra. "

m A település helynevei között ma is megtalálható a Tarcsai-tó elnevezés vagy Tómelléke határnév, s mindkettő vizenyős, lápos területet jelöl. A helyi hagyomány számon tartja a Tófarok nevű helyet, amelyet a kataszteri térkép Tómelléke néven jelez, ahol egykor 168 CSIFFÁRY Gergely, 1998. b. 80. 169 Magyarország helységnévtára, 1962. 67. 170 DALLOS Attila, 1980. 41. 171 CSEKE László, 1982. 106-107. 172 GOMBOCZ, Endre, 1945. II 711. 173 SOÓS Imre, 1975. 377.- Keszlerffy József Egerben született 1778. június 16-án. Orvosdoktori oklevelét 1801-ben szerezte a pesti egyetemen. 1804-től 26 évig Eger város főorvosa volt NAGY Iván, 1860. IV 234. 1830. december 4-én Pyrker egri érsek-főispán Heves vármegye tiszti főorvosának nevezte ki. - HML. IV-l/b/444. Közgyűlési iratok 1830. Nr° 976. - Főorvosi állásáról 1849. április 22-én lemondott, miután kolerában elhunyt felesége, egyik gyermeke és egy unokája. - HML. IV-l/b/612. Közgyűlési iratok. 1849. Nr° 196- Egerben hunyt el 1858. október 7-én. Gyakorlati orvosi munkája mellett szaktudományos munkássága is figyelemre méltó. Az 183l-es kolerajárvány idején Benkő Ignác városi főorvossal és Hanák Mihály fizikussal egy kolera elleni védekezést szolgáló röpiratot készített. Ezen kívül cikkeket írt az Orvosi Tárban. Például: 1832-ben Ebdüh címen. 1842-ben németről lefordította és Egerben kiadta Lalich József horvátországi iskolamester: A veszettség és mérges kígyóharapás elleni gyógymódról írt könyvét. - SZECSKÓ Károly, 1969. 155. 58