Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Csiffáry Gergely: Ásványvizek, gyógyvizek, fürdők Heves megyében

1738-ban Fajzatpusztán a gyöngyösi jezsuitáknak még csak majorháza állt. 1773 után az egykori jezsuita birtokot árverésen megvette Almásy Pál, majd itt kúriát, s abban magánkápolnát építtetett, amely számára 1809-ben nyert szentmise tartására engedélyt. 1827-ben elhunyt Almásy Ferenc királyi kamarás, halála után egy hosszantartó csődper kezdődött. Ehhez kapcsolódva készült el 1828. november 4-én az Almásy-javak összeírása, ahol fajzatpusztai fürdőházról ez olvasható. „...A Residentionalis Házon felül Fürdő Ház, épen az erdő szélében 6 öli hosszú, és 3 1/2 öli széles egészen köbül, oszlopokra építve fényű sindel fedél alatt, rajta dupla ajtó kétfelé nyíló, melyek közül a belső félig üvegablakra, és két ablak kívül fa táblákra felül... alul pedig Külső Országi négy szegletüfejér kővel kirakva, és áfája kívül egészen festékkel priczelve, belül kipingálva, hátul fűtő kő kéményre. Ezen épületben vagyon a 3 Fürdő Kád, 3 vas abrontsra, hamuszínre festve, mellybe a víz Réz csövön a melegítőből folyik be, a frontján hasonlóan a víz lebotsájtásra Réz csatorna, körül pedig a sindelnél Galéria, jó státusban vagyon. "

143 Az Almásyak fajzatpusztai kúriája egyik vélemény szerint 1773-1784 között épült,

144 míg más adat szerint 1800 körül létesült.

145 Az 1776-os canonica visitatio szerint lakott hely, ahol 16 felnőttet és 9 gyermeket, összesen 25 személyt írtak össze.

146 A fürdőház is ez idő tájt készülhetett el, amelynek működéséről hallgatnak a források. A fajzati birtokot 1821 körül Almásy Ferenc 6 évre bérbe adta gr. Forgách Zsigmondnak. A Forgách család 1831-ig bérelte Fajzatot,

147 később gyakran változtak a bérlők. 1850-től a terület új birtokosa Skultéty István.

148 1854-ben készült a fajzatpusztai Almásy kúriáról egy leírás. A zsindellyel fedett földszintes épületben 12 boltíves helyiség volt. Elülső oldalán 4 klasszicista kőoszlop tartotta a bejárat fölé emelt timpanont. Míg az építmény hátsó frontján 14 faoszlopos tornác állt. Az erdő szélén emelték a fürdőházat ugyancsak oszlopos homlokzattal. A kúriától távolabb építették fel a gazdasági épületeket, s az ispánházat. A parkban, amely angolkert formájára létesült, értékes fák és 3 kisebb tó állt.

149 1897-ben Skultéty István a kúria mögötti egykori fürdőházat kápolnává építtette át. Erre utal a kápolna márványtáblája, melyen a következő felirat olvasható: „Gyermeki kegyelet emelte ezen kápolnát egy szeretett anya emlékére". E kápolnában családi kriptát alakítottak ki, s azóta a család temetkezési helye.

150 A XX. század elején Skultéty Gabriella és férje gazdálkodott a birtokon. Az egyik Skultéty leány francia férjet választott, akit 1920-ban bizonyos Jean Perry (meghalt 1973ban) francia lovas katona vett nőül. A fajzatpusztai kúria napjainkban is megvan. Az egykor jóval bővizűbb tavacskák közül kettő ma is látható, miután az azokat vízzel ellátó árkok már betömődtek, csak időszakosan van bennük víz. A botanikai érdekességeket nyújtó parkban 28 olyan különleges faféleség él, amelyek mindegyike egyedileg is védelmet érdemel.

151 143 HML. IV -155/a/33. Almásy - csődper iratai. 144 BADÁL Ede, 1987. 92. 145 BODÓ Mihály 1988. 39. 146 EÉL. Canonica Visitatio. 1776. Liber. 3119. 147 HML. IV -155/a/33. Almásy - csődper iratai. 148 DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál, 1978. III. 244. 149 DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál, 1978. III. 244. 150 BODNÁR László, 1985. 92. 151 BODÓ Mihály, 1988. 38-^0. 55