Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Csiffáry Gergely: Ásványvizek, gyógyvizek, fürdők Heves megyében

hogy: „a másik két forrás vize terápiailag ismeretlen. "

85 Azt a tényt, hogy a forrás vizét a nép köszvény ellenszeréül használta, még egy XIX. század végén készült leírás is megerősíti.

86

1877-ben is írtak használatáról, de sajnos tévesen, mert a fürdőház addigra megszűnt.

87 1886-ban Hunfalvy János is említette Apátfalva „nevezetes forrásvizét. "

88 A fürdőházon kívül a XIX-XX. században a források vizét ipari célokra is hasznosították. 1815-1847 között a bélapátfalvi papírmalomhoz tartozó egyik rongytörő üzemeléséhez, majd 1850 után az apátsági templom mellé települt kőedénygyár használta a vizek erejét 1927-ig. Jelenleg e források vizét az Észak-magyarországi Regionális Vízmű Vállalat Bélapátfalvi Vízműve kezeli. Bükkszék 1799-ben említi elsőként Vályi András a későbbiekben világhírűvé vált bükkszéki sós vizet: „...nevezetes kősziklákból eredő forrás van határjában, mely tavasszal és ősszel úgy megfejériti a sarat és gyepet, mintha liszttel meghintenék, érezhető sós voltáért a marhák is nagyon szeretik. '

m 1837-ben azt írta Fényes Elek: „sóstartalmú forrás van Széken. '

,9

° 1851-ben is leírta Fényes Elek, hogy: „...van egy kősziklából fakadó sós tartalmú forrásvize. "

9l A település határában fakadó sós tartalmú forrást a XIX. századtól csevicéntk nevezték, s a különböző ország leírások és ismertetések, mint híres savanyúvíz-forrást emlegették.

92 Bükkszéken az 1930-as évek derekán a figyelem a kőolajbányászat felé fordul, s 1937 tavaszán termeltek először kőolajat. Sajnos, a bükkszéki olajmező hamar kimerült, a termelő kutak rövidesen elvizesedtek. Az olajfúrások nyomán találták meg a gyomorbántalmak elleni „Salvus" elnevezésű gyógyhatású sós vizet, amely viszont sokkal mélyebbről tör fel a földből, mint a régen ismert savanyúvíz. A fúrások nyomán feltörő sós víz tette lehetővé a bükkszéki gyógyfürdő kialakítását. A község nevezetessége az 517 méter mélységből felszínre kerülő 39 °C-os nátriumhidrogén-karbonátban és különféle más sókban igen gazdag Salvus víz, amely a gyomorsavtúltengés, légcső- és hörghurut ellen kitűnő hatású. A vizet a mélyből felnyomuló föld85 WACHTEL, David, 1859. 171. Wachtel Dávid 1807-ben született Nagykanizsán. Orvosi tanulmányait Pesten végezte, majd Temesvárott kincstár orvos lett, ahol német nyelvű lapokat szerkesztett. A levert forradalom és szabadságharc után engedélyt kért a Zeitschrift für Natur und Heilkunde in Ungarn című természettudományos és orvosi folyóirat kiadására. 1850 júniusától 1857-ig az Orvosi Hetilap megjelenéséig, mindössze ez az egyetlen folyóirat állt a magyar orvostársadalom rendelkezésére. Az 1850-es évek közepén Sopronba került, ahol kiadta élete fő művét német nyelven: A magyarországi fürdők és ásványvízforrások című könyvet. Később Heves vármegye főorvosává nevezték ki. 1862-ben a pesti egyetem általános kór-és gyógyszertani tanszékén tanított. 1872-ben Budán halt meg. - BATÁRI Gyula, 1994. 117-118. 86 TRUSKOVSZKY Gyula, 1898. 85. 87 BALLAGI Károly - KIRÁLY Pál, 1877. 93. 88 HUNFALVY János, 1886. 571. 89 VÁLYI András, 1799. III. 342-343. 90 FÉNYES Elek, 1837. III. 185. 91 FÉNYES Elek, 1851. IV. 79. 92 BALLAGI Károly-KIRÁLY Pál, 1877. 89.; BOROVSZKY Samu, 1909. 25. 46