Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)
Király Júlia: Gárdonyi Géza utolsó évei az Egri Dobó István Vármúzeum Gárdonyi hagyatékának tükrében
dig gazdagabb a nyelvünk, mint akármelyik európai népé... El vagyok készülve arra a kellemes állapotra is, hogy rostámat épp az én fejemre rázogatják majd legszívesebben azok, akik belőle okultak. Mert hiszen mindezek a hibák - alig egy-kettő híján - az én könyveimben is éktelenkednek s még rá: mindazokat a hibákat, amelyeket az én szemem ereje már nem bír meglátni, épp az én tollam gúnyolásával vetik majd rostába azok, akik munkámat folytatják. Elszenvedem, sőt örömmel elszenvedem... Nem a hiúság oltárán áldozom ezzel a könyvemmel, hanem a magyarságén." 73 Antibarbarusában 74 a veszélyben érzett magyar nyelv ügyében vetette papírra nem egy nyelvtudós, hanem inkább egy íróember egyéni meglátásait, észrevételeit, érveit. Útmutatást akart adni ahhoz, hogy mit és miért kell mellőzni a magyar nyelvben. „Más nemzeteknél a gondolatnak képekbe való öltöztetése csak költők és nagy írók műhelyében történik. Nálunk maga a nyelv szüli a képeket. Még gondolkodni is képekben gondolkodunk. Persze az idegen hatások alatt kiszáradnak a nyelvnek ősi erei, és elfakulnak az ősi színek. Az íróknak lenne kötelességük, hogy nyelvünknek ezt az ősi erejét tanulmányozzák és aszerint írjanak. A magyar író ne tintával írjon, hanem a szivárvány hét színével." 75 Gárdonyi azok közé az írók közé tartozott, akik szívesen merítettek egy adott nyelvjárás kincseiből. Első sikeres könyve, a Göre is többek között annak köszönhette sikerét, hogy szorosan követte a szegedi nyelvjárás hangtani és egyéb sajátosságait, a rá jellemző kifejezésmódokat. Később, híres íróként már tudatosan foglalkozott a népnyelvvel. Két kézirata maradt meg ebben a témában, ezek is az 1910-es évek második felének munkái: A régiek beszéde 76 és a Szavak, szólások, szokások 77 című gyűjteménye. Mindkettő kemény kötésű, kéziratos könyvben található. Mindkettő befejezetlenül maradt. S mindkettőre az a jellemző, hogy gyűjtésük nem tudományos feldolgozáshoz készült, mint inkább az író munkáját megkönnyítendő. Felépítésük is hasonló. Gárdonyi témakörök közé csoportosította feljegyzéseit. Ezek közül a legtöbb saját gyűjtés, néhány helyen megnevezte a gyűjtés helyét. Vannak olyan gyűjtések, amelyek a Magyar Nyelvőr egy-egy tudományos cikkéből kerültek be Gárdonyi kéziratába pontos megjelöléssel. Az író tervei között szerepelt egy Magyar Szókülönböztető Szótár elkészítése, amely egy közel kétszáz oldalból álló kemény kötésű kézirat a hagyatékban. Gárdonyi ebben rokon értelmű szavakat vet össze két szótár alapján, s ezeket kiegészíti saját megjegyzéseivel, véleményével. 78 Ehhez a munkához kapcsolódik egy 27 lapból álló jegyzet. Rokon értelmű szavakat tartalmaz egy-egy szócikk, s a szinonimák magyarázata olvasható a felsorolások után. Az összehasonlító elemzéshez itt is irodalmi példák tartoznak, illetve amelyik magyarázata már megjelent tudományos értekezés formájában, annak pontos megjelölését is megtaláljuk. 79 Gárdonyi tudatosan törekedett a helyességre, érthetőségre és egyszerűségre. Naponta hosszú időt töltött ezzel a munkával. Több olyan kézirata van, amelyekben nagyon gyakoriak a javítások, illetve nem egy, már kiadott könyvében találunk javító bejegyzéseket. 73 ROSTA. Kézirat. Lelt. sz.: 95.33.1. 74 ANTIBARBARUS. Kézirat. Lelt. sz.: 95.32.1-266. 75 ANTIBARBARUS. Kézirat. Lelt. sz.: 95.32.96. 76 Régiek beszéde. Kézirat. Lelt. sz.: 95.34.1. 77 Szavak, szólások, szokások. Kézirat. Lelt. sz.: 95.35.1. 78 Magyar Szókülönböztető Szótár. Kézirat. Lelt. sz.: 95.36.1. 79 Magyar Szókülönböztető Szótár. Kézirat. Lelt. sz.: 95.36.1. 413
