Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Király Júlia: Gárdonyi Géza utolsó évei az Egri Dobó István Vármúzeum Gárdonyi hagyatékának tükrében

„Miért ne lehetne itt egy magyar Athén, magyar Weimár, miért ne alkothatnánk itt is a keszthelyi Helikon mását? Nem csak Aradé a kultúregyesület, nemcsak a vármegyéé, hanem a nemzetéé is, s ezért a lángjának nemcsak itt, Aradon kell világolnia, hanem túlsugároznia, mint ahogy a kikötők világítótornya nemcsak a kikötőnek szórja fényét, hanem eleje világol az érkező hajóknak. Az érkező hajók az érkező idők. Amikor elfogadtam ezt az állást, nem úgy fogtam fel, hogy Arad egy intézetében vállalok, stb. hanem a nemzetnek szolgálok elsősorban."

65 Gárdonyi már terveit is papírra vetette. „Aradi beszéd. Praktika Az irodalmi egyesületben legyen bíráló bizottság, amely megválasztja, kinek mi műve kerüljön a Kölcsey-egylet közönsége elé. Ily módon három pont lesz a programon, a második pont szépirodalmi. (S az írói egyesületekbe Erisz almáját vetem.)"

66 Végül Gárdonyi a városban lévő vélemények megosztottsága miatt nem fogadta el az állást. Gárdonyi a tudatos író Gárdonyi életének utolsó éveiről mindenféle mítoszok terjedtek el, különösen titkosírásával kapcsolatban. „Buddha bibliáját eredetiben olvasta Gárdonyi. Megtanulta a tibeti nyelvet. Annyira megtanulta, hogy irodalmi jegyzeteit is ezen a nyelven készítette. Fiókszámra gyűjtött teleírt papírszeletek: novella és regényötletek hevernek megfejtetlenül az íróasztalában."

67 „Az eddig megjelent írások csak általánosságban és nem eléggé meggyőzően adtak választ arra, hogy Gárdonyi Géza mikor és milyen körülmények között, hogyan, miféle forrásokra támaszkodva és milyen célból hozta létre írásrendszerét, milyen tárgyú és milyen terjedelmű feljegyzéseket készített ezzel az írásmóddal, mi az egyes írásjelek eredete, írásmódja, kialakulásának menete stb."

68 Már életében tudtak titkosírásáról, amely az 1910-es évek második felében nyerte el végleges formáját. (Bár kisebb változtatásokat folyamatosan eszközölt.) Azt nem tudjuk igazán, hogy miért írt ezekkel a „tibetűkkel", csak találgatni tudunk. Regényeinek, novelláinak a kéziratát továbbra is magyarul írta, akár kézzel, akár géppel jegyezte le ezeket. Titkosírással csak terveit, gondolatait, ötleteit írta. Csak ezeket rejtette el a kíváncsi utókor elől. Halála után többen is megpróbálkoztak titkosírása megfejtésével. Talán a legnagyobb port László János 1955-ben megjelent akadémiai értekezése kavarta.

69 „Megoldódott Gárdonyi Géza élete utolsó éveinek rejtélye." - kezdi László János. A kötetből szívós megfejtési munka után megrázó kép tárult elém: egy nagy magyar író életének elhatalmasodó, súlyos bélyege meredt rám minden sorból. Úgy látszik, ellobbant tehetsége, hiszen a szóban forgó mintegy hét év alatt csak közepes dolgokat írt - azt is csak íróasztalfiókja számára - és kedélyállapota romlásával, mondjuk: idegbaja kifejlődésével 65 Titkosírásos CÉDULA. Lelt. sz.: 70.124.1.1. 66 Titkosírásos CÉDULA. Lelt. sz.: 70.124.1.2. 67 GÁRDONYI József, é. n. 175. 68 KOROMPAI János, 1977. 167. 69 LÁSZLÓ János, 1954. 411