Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Király Júlia: Gárdonyi Géza utolsó évei az Egri Dobó István Vármúzeum Gárdonyi hagyatékának tükrében

A Szózat 1922. június 4-i számában a róla megjelent cikkben Gárdonyi csak egy szót javított ki. Halála előtt néhány hónappal ezt nyilatkozta: „Attól kezdve, hogy elkezd fagyni, májusig nem mozdulok ki ebből a szobából. A városba esztendőnként legfeljebb ha kétszer megyek le. Személyemben kevesen is ismernek. Végig mehetek a fő-utcán, nem kell megemelnem a kalapomat.-Ambátor hát gyomlálgatok én telente is, mikor azokat a germánrágókat jegyezgetem, amelyek az újságokban kerülnek a nyelvünkbe. Az utóbbi évtizedekben sokat pestiesedéit nyelvünk. Talán már ezer olyan hibát is összegyűjtöttem, amelyre sem az írók nem figyelmeznek, sem az Akadémiánk." Ceruzával javítva: germánrágók helyett germánságok.

27 Utolsó, vele készült interjú a Magyar Szó 1922. július 9-i számában jelent meg. „A város közönsége úgyszólván csak képről ismeri őt. Sehová nem jár. Magyarország talán minden városában többet gondolnak Gárdonyira, mint Egerben."

28 A július 29-i számban megjelent egy Gárdonyi vonatkozású cikk. Az egri piacon forgatták a Göre megfilmesített változatát. Az újságíró szép reményeket fűz ehhez a filmhez, amelynek egyik szerepét Gárdonyi szomszédja, Csórja Ilus játssza. A sajtóper Gárdonyi utolsó éveinek nagy problémája volt a Singer és Wolfner céggel folytatott per. Naplójában is többször kitér erre a sajnálatos momentumra. 192l-ben írja: „Ez az egész év elveszett a Singer és Wolfner per miatt."

29 Erről Gárdonyi József Az élő Gárdonyi című könyvében részletesen beszámol, nem titkolva elfogultságát.

30 A perről az Új Nemzedék 1921. szeptember 3-án jelentetett meg cikket. Gárdonyi ügyvédje, Palágyi Róbert dr. terjedelmes beadványt nyújtott be a bírósághoz, amelyben többszörös jogbitorlással, könyveinek hanyag kezelésével és elszámolások hiányával vádolja meg az ország egyik legnagyobb könyvkiadó cégét és szerződésének felbontását kéri. „Az ügyvédi beadvány szerint a Singer és Wolfner cég most, amikor Gárdonyi húszéves szerződése lejáróban van, a két legkelendőbb Gárdonyi-könyvet, az Egri csillagokat és A láthatatlan embert oly példányszámban akarta kinyomtatni, hogy a szerződés lejárta után is még vagy húsz évre való készlete maradjon. Gárdonyi éppen ezt a két könyvet új adatok alapján át akarja dolgozni, amint ezt már a lapok meg is írták. A cég az író jogosítása nélkül nyomdába adta a két könyvet, úgy, ahogy legutóbb megjelent s arról értesítette Gárdonyit, hogy a két regényt imprimatúrája nélkül is kinyomatja. Gárdonyi tiltakozott ez ellen, de hiába. Singerék tovább szedették a könyveket s május elsején ki is akarták bocsátani. Gárdonyi erre a törvényszékhez fordult s a kiszedett könyveket zár alá helyeztette. Másik oka is van annak, hogy Gárdonyi a szerződés felbontását kéri. Az ügyvédi beadványból a cégnek azt a szisztémáját is megtudjuk, hogy az írókat hosszúlejáratú szerződéssel köti magához, könyveiket először csak csekély számban nyomtatja ki s azután csak a kapósabb könyveket bocsátja piacra, a többit pedig, ha elfogyott, nem nyomtatja újra. 27 Szózat, 1922. Lelt. sz.: B. 76.263.1. 28 Magyar Szó, 1922. 130. sz. Lelt. sz.: B. 76.277.1. 29 Gárdonyi Géza titkosírásos feljegyzései, NAPLÓ. Lelt. sz.: 71.17.1. 30 GÁRDONYI József, é. n. 285-301. 405