Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)
H. Szilasi Ágota: Olaszországi akvarellképek 1830–1848 között Kovács Mihály és pályatársai életművében
E lapok, rajzos aprólékosságuk ellenére, Kovács festői készségének, és rajztudása mellett az akvarell technikában való jártasságának ékes bizonyítékai. Az elsőn, mely még 1842-es dátumot visel, egy nápolyi dudás* 53 látható. Érdemes összehasonlítani Barabás akvarelljével. A kalapos, vállra vetett kabátot és térdig felkötött sarut viselő dudás Barabásnál egy növényekkel befutott rom előtt áll fiával, s az inkább életképi hangulatú képet kékes derengés hatja át. Kovács meleg színekkel és kiválóan alkalmazott, játékos fény-árnyék hatásokkal, de műtermi környezetben, háttér nélkül festette le az olasz városok e jellegzetes figuráját. Hasonlóan közvetlen hangulatot áraszt az Olasz juhászt* 54 és a Római pór férfit 155 ábrázoló, meleg és hideg színeket kiszámított egyensúlyban alkalmazó lapján is. Az ideálképekhez hasonló eszményítéssel, de pontos megfigyeléssel festi le a különböző tájegységek színpompás viseleteibe öltözött nőket is, jól élve az akvarell színlehetőségeivel. A lapokon megjelenő alakok nyugodt méltósága gyakorlott modellek rutinját feltételezik. A téma népszerűségét jelzi, hogy ezeknek az akvarelleknek is megtaláljuk párhuzamait az Itáliát megjárt kortársak művei között. Weber Henrik 1847-ben festett Olasz ne? 56 című olajképén szinte ugyanaz a modell, ugyan abban a beállításban jelenik meg egy leszűkített térben, mint Kovács Albanói pórnő* 51 című akvarelljén, illetve Barabás Miklós élénk vörös ruhába öltözött Nettunói nők-r6V 5 * készített, már a dokumentum jellegen túllépő, életképi hangulatot is árasztó akvarellje szintén beilleszthető a sorba. Nem szabad megfeledkezni id. Marko Károly már elemzett Olasz nők a kútnál című akvarelljének tájba helyezett figuráiról sem, melyek szintén szoros rokonságot mutatnak Kovács olasz viseleteket bemutató akvarelljeivel. Mint ahogy Barabás és Markó, úgy Kovács is már a tájban, a tengerpart fénnyel telített atmoszférájában helyezte el Nápolyi hajósát,* 59 de a többi viseletképéhez hasonlóan ennél is megtartotta a hideg és a meleg színek kontrasztjára épített színvilágot. A akvarellek sorozatától mind technikailag, mind témában kissé eltér Kovács Görög férfit* 60 ábrázoló, akvarellel színezett ceruzarajza, melyen a korszakban egyébként igen divatos orientalizáló hangulatot 161 idéz fel. Ez a téma egyébként már velencei tartózkodása idején foglalkoztatta, és a század negyvenes éveitől megélénkült keleti érdeklődés szellemében több rajzán is megjelent. 162 153 Kovács Mihály: Nápolyi dudás, 1842. akv. 245x170 mm (Eger, Dobó István Vármúzeum Ltsz: 81.26.) 154 Kovács Mihály: Olaszjuhász, 1843. akv. 205x195 mm (Eger, Dobó István Vármúzeum Ltsz: 55.488.) 155 Kovács Mihály: Római pór férfi, 1843. akv. 255x175 mm (Eger, Dobó István Vármúzeum Ltsz: 55.487.) 156 Weber Henrik: Olasz nő, 1847. olaj, vászon 30x18,5 cm (Budapest, MNG Ltsz:57.84.T.) In: MNG 1967.kat.224 . 157 Kovács Mihály: Albanói pórnő, 1843. akv. 270x175 mm (Eger, Dobó István Vármúzeum Ltsz: 55.484.) 158 Barabás Miklós: Nettunói nők, 1835. akv. cer. 378x206 mm (Budapest, MNG Ltsz: 1903-74.) 159 Kovács Mihály: Nápolyi hajós, 1843. akv. 260x180 mm (Eger, Dobó István Vármúzeum Ltsz: 55.479.) 160 Kovács Mihály: Görög férfi, 1843. akv. 325x210 mm (Eger, Dobó István Vármúzeum Ltsz: 55.482.) 161 Az orientalizáló életképek XVIII. század végétől, Magyarországon a XIX. közepéig tartó divatjáról részletes elemzést ad KISSNÉ SINKÓ Katalin 1981. 162 Kovács Mihály: Háremjelenet, 1942. cer. 170x170 mm (Eger, Dobó István Vármúzeum Ltsz: 55.490. hátlaprajz); Háremhölgyek, 1842. cer. 220x135 mm (Eger, Dobó István Vármúzeum Ltsz: 55.569.) 381
