Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

H. Szilasi Ágota: Olaszországi akvarellképek 1830–1848 között Kovács Mihály és pályatársai életművében

versenyezhetne velem.«

16 Ezen igen felmagasztaló dicséret ellenére Barabás igyekezett továbbfejleszteni tudását, így hát Markó festészete sem maradt kiaknázatlan számára. A már több éve Rómában élő festő ideális tájképeinek hatásáról árulkodik Barabás Róma látképe című akvarellje.

77 Markó akvarellvázlatait, melyeket olajképeinek fejleszteses, lazúros, széles színskálát használó festésmódjához hasonlóan készített, szintén megfigyelte Barabás. Ezután az angolos, széles ecsetjárást és Markó lazúros, fejleszteses eljárását kombinálva alakította ki sajátos stílusát. Rómából Nápolyba vezetett Barabás útja. Erre a déli vidékre csak kevés magyar művész jutott el,

78 többek között 1821-ben Góró János is, aki nagy lelkesedéssel és szaktudással tanulmányozta Pompeji antik emlékeit.

79 Barabást azonban nem a műkincsek - ámbár megnézte azokat is -, hanem a híres karnevál érdekelte. A húsvéti ünnepekre azonban vissza szeretett volna érni Rómába, de nem sikerült kocsit szereznie. Meglehetősen mérges volt, de kárpótlásul olyan látványban volt része, amit sokáig őrzött emlékezetében. Aznap este a Vezúv kitörése kápráztatta el, melyet festő-szemmel nézett végig: »Ezt a nagyszerű képet leírni vagy lefesteni ki merné? Hol lenne a képen az a lassú méltóságteljes mozgás és folytonos változás, mely e látvány nagyszerűségét fokozta minden perczben más és más képet varázsolt elénk[...] És hozzá még azok a színárnyalatok, melyek az egész vidéket befestik, a napnyugtától kezdve a sötét éjszakáig![...] Ezt a látványt, a ki életében csak egyszer is látta, soha el nemfelejti[...]«

m Rómába való visszatérése után ellátogatott még Siennába, Pisába, Genuába. Ott a tenger látványa ragadta meg, ahol a »[...]tenger hullámai meredek partokon, sziklákon törnek meg, és roppant magasra emelkedve ostromolják a szirteket. Nápolyban is festettem több aquarellt a tengerről, de itt is órákon át elmerültem tanulmányozásában.«^ E romantikus hangvétel, de a közvetlenség is gyakran tükröződik olaszországi akvarelljeinek nagy részén, melyeket a maga gyönyörűségére festett, s melyeket sokáig megőrzött, s Szegedi Maszák Hugó közvetítésével hagyatékával kerültek a Szépművészeti Múzeumba, s onnan a Magyar Nemzeti Galéria grafikai gyűjteményébe.

82 Brocky Károly Brocky Károly is hosszas bécsi tartózkodás után lépett olasz földre. A Bécsben egyre népszerűbbé váló, a polgári igények kielégítéséhez simuló, a való76 BARABÁS Miklós 1998.111. 77 Barabás Miklós: Róma látképe, 1835. 218x167 mm MNG Ltsz: 1946-3941. In:MNG1985. Kat.:28. 78 Balassa Ferenc, Kozina Sándor, Molnár József, Ligeti Antal és Kovács Mihály látogatása említhető még meg ezen a vidéken. 79 Olaszországba indulása előtt Barabás is találkozott Károlyfehérváron a nyugalmazott mérnökkel, aki már akkor ismert volt Pompeji ásatásairól írt könyvéről In: BARABÁS Miklós 1998.80. 80 BARABÁS Miklós 1998.115-116.; Barabás Miklós: A Vezúv kitörése, 1835 168x227 mm (magántulajdon) In: MNG 1985.kat:44. 81 BARABÁS Miklós 1998. 118-119. 82 Barabás akvarellművészetét bemutató kiállítás 1985-ben volt a Magyar Nemzeti Galériában. A kiadott katalógus 46 db, elsősorban akvarell technikával készített művét sorolja fel az olaszországi évekből. MNG 1985. Kat.8-53. 365