Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Csiffáry Gergely: Ásványvizek, gyógyvizek, fürdők Heves megyében

Csijfáry Gergely ÁSVÁNYVIZEK, GYÓGYVIZEK, FÜRDŐK HEVES MEGYÉBEN A régi Magyarország fürdőiről Művelődéstörténetünk egyik legérdekesebb fejezete az ásványvizek, gyógyvizek, fürdők múltjának a kutatása. Sajnos a gyanútlan olvasó gyakorta szembe találkozik a régi Magyarország fürdőiről szóló rövid és felületes írásokban olyan tévhitekkel, mint például a honfoglaló eleink nem kedvelték a fürdőzést vagy, hogy a hazai fürdőkultúra kiépülése és széleskörű elterjedése a 150 éves török uralomnak köszönhető.

1 Továbbá olyan tévedések olvashatók, hogy a gyógyvizek használata, a gyógyfürdőzés nálunk csak a XVIII. században kezdődött. A honfoglaló magyarok tisztaság kedvelő nép volt. Ne feledjük, hogy olyan területről érkeztek, ahol a három nagy világvallás (a mohamedán, a zsidó és a keresztény) találkozott, s közülük mindegyikben központi kérdés volt a fürdőzés és a tisztaság. A IX-X. századi eleink a tisztaság végett kopaszra nyiratkoztak, s a fürdőzés a mindennapi szokásaik közé tartozott. Ezért találjuk meg a tábori, hordozható bútoraik közt a bőrből készült fürdőkádat. Erről már Bíborban született Konstantin görög császár is megemlékezik, sőt a császár a türkök (vagyis a magyarok) bőr fürdőkádját utazásai során személyesen is használta. II. András magyar király a leányának - a későbbi Szent Erzsébetnek - mikor a királylány Thüringiai Lajos felesége lett, egyebek közt egy ezüstből készült fürdőkádat is adott hozományul.

2 Krónikáinkban több helyütt említik, hogy a magyarok kitűnő úszók voltak. Anonymus írja: „fluvium Etyl super Tolbou sedentem ritu paganismu transnataverunt", „fluvium Budrug transnataverunt. "

3 Kiváló úszó lehetett Zotmund búvár is, akinek az 1052-es Pozsony elleni német császári támadás elhárításában a krónikák szerint (és hitelt érdemlően) döntő szerepe volt. О volt az, aki a Dunán felvonuló német hajókat megfúrta, s ezzel a támadók élelmiszer utánpótlását megsemmisítette. A fürdőkről szólva meg kell említenünk, hogy a fürdőkultúrával foglalkozó irodalom megkülönbözteti a mesterséges fürdőket, azokat a fürdőházakat és fürdőszobákat, amelyeket kifejezetten e célra építettek, azoktól az ún. természetes fürdőktől amelyek viszont a forrásvizek és folyóvizek mellett létesültek. Mindkét fürdőtípus meglétére és azok használatára a XII. századtól találhatunk írott forrásokat. A legkorábbi írott adatok a fürdők működéséről, az 1015-ben alapított pécsváradi bencés apátság alapító levelében olvasha1 ANTAL József, 1972. 40. 2 MAGYARY-KOSSA Gyula, 1929.

1. 140. 3 SCHWARCZ Ignácz, 1891. 279. 33