Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Cs. Schwalm Edit: A csipke alkalmazása Heves megye női viseletében

volt legjobban elterjedve. Ha azonos időben készült polgári és paraszti viseletet egymás mellé teszünk, éppen a díszítmények választják el őket egymástól: azok zsúfolása, szalagok, csipkék, gyöngyök halmozása. „Mentől többet költöttek öltözetükre, az annál harsányabban parasztos, és a helyi szokásokra jellemzővé vált, annál jobban eltávolodott mintegy az egykorú városi polgárasszonyok vagy úrinők öltözetétől. "

56 A régi és új viseletelemek sokáig együtt élnek, variálják őket. Ezt nagyon jól megfigyelhetjük az 1908-ban Szarvaskőn készült fotón. A következő variációkat látjuk: ingváll-vállkendő; ingváll-pruszlikvállkendő; ingváll-pruszlik; női ujjas, alatta vállkendő; női ujjas, fölötte vállkendő; ujjas, kendő nélkül. Az egri Baross nyomda népviseletes képeslap-sorozatán is végigkísérhetjük ezt a tendenciát. Új elemek átvétele tehát egy folyamat, mint ahogy a kivetkőzés is fokozatosan ment végbe. 18. kép. Női viseletek. Szarvaskő, 1908. ENA 40-67. 56 HOFER Tamás-FÉL Edit 1975. 33. 17. kép. Főkötő, többsoros csipkével. Kömlő, 1897.