Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Cs. Schwalm Edit: A csipke alkalmazása Heves megye női viseletében

sokkal hamarabb megjelenik a blúz, a rékli, mint pl. a mátraalji falvakban. A díszítésük is igen változatos. Nagy részükön csipke is található, de sok olyan darab van, amin bársony szegély, farkasfog, selyemzsinór, díszgomb vagy gyöngy a dísz. Fémcsipkével elvétve találkozunk a díszítmények között, a gyári kelméken horgolt csipkét sem alkalmaztak. Gyári készítésű cérna vagy selyemcsipkét varrtak az ujjasokra, igen változatos módon. Legtöbbször a gallérokra - ide többsorosan - a blúz aljára, körbe és az ujjak végére. Gyakran a szabásvonalak mentén helyezték el a csipkét és a nyak vonalánál, körbe. Ünnepi daraboknál gyöngy is kerül a csipkére, vagy a blúz gallérja egészében gyári selyemcsipke. Gyűjteményünk őrzi a boldogi női viselet egyik különleges darabját. A bujka rövid derekú, fekete szaténból készült, bélelt kiskabát. Az 1900-as évek elején készítette Boldogon Varga János szabómester, aki túlnyomó többségében férfiak számára varrt magyar nadrágot vitézkötéssel, lajbit és banzsúrt. A bujka hátul a karcsúsító varrás folytatásaként, egy farok résszel van ellátva. Alja piros pánttal körbeszegve. Díszítése fekete sujtás és fekete gyári cérnacsipke, ami azért érdekes, mert csipkedíszt vastag, téli felsőruhán máshol nem alkalmaztak. A menyasszony kapta esküvője előtt. Azért maradt meg ilyen sokáig ez a ruhadarab, mert a díszítmény (zsinórozás, szeges, sujtás stb.) a mente díszítését őrzi.

46 Fokotok Végül a női viseletek legdekoratívabb darabját, а főkötőket mutatjuk be. Köztudott, hogy a palóc főkötők az országban a legváltozatosabbak, szinte minden faluban más-más típusút és díszítésűt hordtak az asszonyok. Legdíszesebbek az újmenyecske-főkötők, amit a fiatalasszonyok első gyermekük megszületéséig viselhettek. A többi főkötőtől megkülönböztethette értékesebb anyaga, esetleg egy kiemelten díszített részlete.

47 A fokotokról a XIX. század első feléből még nincsenek ábrázolásaink, de a leírások szerint a főkötő már ekkor erősen díszített volt, csipke, szalag, olykor hímzés ékesítette.

48 Szeder Fábián (1819) a palócokról ezt írja: „A 'fejérszemélyek közt az asszonyoknak ökölnyi nagyságú finom gyolcs konty ok vagyon, melly gyakorta csipkés és kivarrott. "

49 Sávoly Lajos (1846) az egri asszonyok fejviseletét így mutatja be: „Az ujoncz asszonyok ez öltöző modort megtartják s leginkább a fehérszint kedvelik - szokásból, fejüket szép arany vagy ezüst főkötő födi hátul vastag bokorral..."

50 Mártonffy Károly (1854): „A fejér nép öltözete ... áll pedig ez, kivált ünnepnapokon, aranyos vagy ezüstös csipkéből készített kis magyarfőkötőből... "

5I Reguly Antal (1857) ezt írja: „Fékető, ez a kontyra tétetik, selyembül vagy patyolatbul minden színű, az ünnepre való pántlika fodorral ellátva. A fiatal menyecskénél arany és ezüst csipke is használtatik. "

5Z A forrásokból kitűnik, hogy aranycsipkés és ezüstcsipkés főkötőt elsősorban a Felföld területéről emlegetnek: Kisalföldről, Palócföldről, Heves megyéből, Gömörből. A pa46 FLÓRIÁN Mária 1997. 662. 47 FLÓRIÁN Mária 1977. 704-705. 48 KRESZ Mária 1956. 41. 49 SZEDER Fábián 1819. 42. 50 SÁVOLY Lajos 1846. 21. 51 MÁRTONFFY Károly 1854. 78. 52 REGULY Antal 1994. 164-165. 333