Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Cs. Schwalm Edit: A csipke alkalmazása Heves megye női viseletében

3. kép. Asszonyok viseletben. Szarvaskő, 4. kép. Asszonyok fehér fejkendőben, Recsk. 1908. ENA 40-67. In.: Malonyay Dezső 1922. 140. kép. sokszor fordul elő széldíszítményként, a kísérője legtöbbször fehérhímzés, egyszerű sorminta, a sarkában virágcsokorral. A fehérhímzéses vállkendőt szintén fiatalasszonyok hordták első gyermekük megszületéséig, de a „Máriás lányok" ruhatárához is hozzátartozott. Ők vitték körmenetben a Mária szobrot vagy Mária képet. Gyolcs, hímzéssel vagy csipkével díszített kendő helyett nagyünneplőnek hímzett tüllkendőt is viselhettek (Sirok, Recsk). Az ünnepi viselet sajátos kiegészítője a díszzsebkendő, kézbevaló kendő, imakönyv borító. Formája legtöbbször szögletes, kétrét hajtva borították az imakönyvre, hónuk alá vették, úgy mentek a templomba, a lányok tánc közben a kezükben tartották. A mátraalji falvakban (Párád, Mátraderecske, Recsk) a széles horgolt csipke mintái közé arányosan kis pirosat vagy bordó színt is tettek, illetve a szűkujjú ingvállhoz hasonlóan a cakkos szélt bordóval szegélyezték. Érdekes, hogy a mátrai és bükki falvak finom gyolcs fej- és kézbevaló kendőin gyakran vastag fehér pamutból készült a horgolt csipke, és különösen a kézbevaló kendőkön, a kendő méretéhez képest nagyon széles. Gyöngyöspatán a vékony cérnacsipke neve „pászti csipke", ugyanis Pásztón vásárolták. A jegykendő, legény-zsebkendő h hasonló díszítéssel készül. A kézbevaló kendők között vidékünkön ritka a kör alakú, egy horgolt szélű, Herédről származik. Külön kell szólnunk a boldogi, valamint turai fehérhímzéses kendőkről, melyek egy jellegzetes stílust képviselnek. E két településen kialakult fehérhímzést azért kell együtt említenünk, mert a XIX-XX. század fordulóján a turaiak Boldogon varratták kendőiket. Az 1900-as években néhány turai asszony, akinek nem volt pénze készen venni, elkezdte a boldogi mintákat lerajzolni. Először csak pontos másolásra törekedtek, majd fokozatosan kialakult a turai hímzésre jellemző aprólékos, gondosan kivitelezett formakincs, 326