Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)
Császi Irén: „Isten dicsőségére állíttatta” Útmenti keresztek és Mária-képek Eger környékén
útnak. 35 A búcsúkra készülve a falu bejáratainál álló vallási objektumokat megtisztogatták, felvirágozták. A kereszthez közel lakó asszonyok összefogtak, megbeszélték, hogy mikor mennek festeni, meszelni. Szép színesre festettük Máriát meg Szent Jánoskát. A búcsúsok köszöntése kapcsolódik a Deméndi úti Mária képhez. A gyalogosan és lovas kocsival zarándoklók ájtatoskodó helye volt. A kiskunfélegyháziak jelezték, hogy mikor érkeznek ide, mi eleibük mentünk a faluból, ott vártuk a vendégeket a Deméndi úti Máriánál. Két lobogót vittünk és keresztet a helybeliekkel.™ A feszület és a lobogók háromszori meghajtásával köszöntötték egymást. Megcsókolták a másik csoport feszületét. Aki nem jött el a faluból a búcsúsok fogadására, az kiment az útra és az elhaladó vendégek keresztjét megcsókolta. Úgy vélték, hogy a búcsúsok keresztjét megcsókolni különös kegyelem. Mária énekeket hangoztatva a Rózsafüzért végezve együtt mentek a templomba. A búcsúsok az Alvégi keresztnél is megálltak. Imádkoztak, énekeltek majd a templomba mentek? 1 Az Egerszólát felől jövő búcsúsok a Méhesi keresztnél álltak meg. Mi eleibe jöttünk a patakig, a gyaloghídig, ott köszöntöttük a vendégeket.™ Keresztjáró napokon századunk 20-as éveitől kezdve a 60-as évekig évenként más kereszteket sorba véve, általában a következő kereszteket látogatták: Deméndi úti Mária, Felvégi kereszt, Templomi kereszt, Alvégi kereszt, Dudás keresztji. Egy nap mindig csak egy keresztet kerestek fel. A vallásos asszonyok, a rózsafüzér társulat tagjai, a harangozó, és gyerekek voltak a keresztjárók. A plébános nem mindig voltjelen. Vitték a keresztet és a lobogókat. Ahol elhaladtak a házak ablakába kitették a gyertyát és a virágot. A keresztnél könyörögtek a jó időért és a bőséges termésért. Nagy szárazság idején esőért imádkozni a keresztekhez jártak. A Temetői vagy a Felvégi keresztet keresték fel. Mise után dél fele az énekes asszony, Sinkó Rozi néni vezetésével értünk oda. Kértük az esőt, énekeltünk? 9 Nincsen aki megsegítsen, Nincsen aki szánjon minket. Hozzád térünk ó nagy Isten, ha te nem más nem segíthet. Száraz a föld, szomjas a rét, ha ez így lesz elveszünk. Minden ember gyászruhát ölt, Isten adj esőt nekünk. Jó fél óráig ott énekeltünk, imádkoztunk, ért valamit. A 60-as években jártak utoljára a keresztekhez esőért imádkozni. A falubeliek - ha a kereszt előtt vezetett el az útjuk -, megálltak imádkozni: Imádunk Téged Krisztus Jézusom és áldunk Téged, mert a Te szent kereszted által megváltottad a világot. Csak a nők mondták, keresztet vettünk először és ezt is mondtuk: Máriának édes szíve legyek a mi menedékünk. Mindenszentekkor gyertyát gyújtottak a temetői keresztnél, virágot helyeztek el rajta. A kereszteket a határban és a faluban is körbeültették kerti virágokkal, bokrokkal. Leggyakrabban a liliom, rózsa és orgonabokor nyomát lehet fölfedezni. 35 BÁRTH János 1990. 353-354. 36 Adatközlő: Sinkó Józsefné Helli Margit (1934), Helli Miklósné Helli Margit (1909) 37 Adatközlő: Fisher Flóriánné Kuzmán Anna, Juhász Józsefné Fisher Mária (1936), Juhász József 38 Adatközlő:Fisher Flóriánné Papp Margit (1921) 39 Adatközlő:Princz Antalné Pekk Szidónia Szidi mama (1915) 316
