Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Császi Irén: „Isten dicsőségére állíttatta” Útmenti keresztek és Mária-képek Eger környékén

kereszt formájában a fentiekhez képest eltérést a keresztszárak végződése mutat, amely karéj os. (2-3. kép ) Alapítványi okirata hiányában a javítási munkálatokról szóló plébániai irat 1897-ben az alábbiakat emeli ki: az egész kőkeresztet olajos festékkel újra kell festeni, a tetején lévő bádogívborítékot újjal pótolni, a Krisztus és Mária bádog képet újra kell festeni.

14 Mária pléh alakja és a bádogív hiányzik a keresztről.

15 Ma már felirata olvashatatlan, de egy 1975-ben Sz. Kovács Éva által készített fotó alapján

16 ismerjük a szövegét: ISTEN DICSŐSÉGÉRE EMELTETTE LUDVIK JÓSEF ÉS NEJE PAPARO KATALIN 1869 ÉV 3. kép. Ludvik féle kereszt. Egerszalók. Császi Irén felv., 1998. 14 EFL Plébániai Iratok 3221/1897. 15 EFL Plébániai Iratok 3221/1897. 16 Kőkereszt talapzata DIV 43.063 2. kép. Ludvik-féle kereszt. Egerszalók. Sz. Kovács Éva felv., 1975. 4. Bacsa Jani keresztje vagy másik nevén a Posta úti kereszt Egerszaklók és Verpelét között áll a verpeléti tetőn. Állításának idejéről és állíttatójáról keveset tudunk: Pelyhe János emeltette és neje Smutzer Rozália. Erősen hiányos állapotban látható, a bal oldali vízszintes kereszt szára a II. világháborúban sérült meg. Anyaga riolittufa. Hasonló formát mutat a Ludvik-féle kereszttel, keresztszár végződése karéjos. Hiányzik az eredeti Krisztus és Mária. A hagyomány szerint, Vincze István plébános csináltatta Jézus fémből öntött szobrát, a háború után. Pótolták egy méreteiben jóval kisebb szoborral Máriát is. Levéltári anyag hiányában, állítására vonatkozóan a kereszten látható évszámra hivatkozhatunk, ami nehezen olvasható: 1894. 307