Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Veres Gábor: A népi jogélet tárgyai

való elkészítését, azok javítását, pótlását.

41 A házi munka a népélet legnagyobb változáson keresztül ment területei közé tartozik. A gyáripar a felsorolt területek mindegyikén - a használati eszközöktől a viseletig - háttérbe szorította a saját munkával és leleményességgel előállított javakat. A munkaalkalom megszűnésével a kapcsolódó szokás és jogi elemek is eltűntek, s ma már csak az idősebb generáció emlékezetében élnek. A kender és a len feldolgozása jól példázza ezt a folyamatot. Ez a tevékenység a XX. század első felében a család nőtagjainknak jelentős munkát adott, az áztatástól a szövésig. Múzeumi gyűjteményeink is nagy számban őrzik a munkatevékenységhez kapcsolódó jelzett tárgyakat. A kender és len feldolgozása női munka volt, szükséges munkaeszközöket viszont szinte kizárólag férfiak készítették, díszítették vagy szerezték be. A nők tulajdonába ajándékozás révén került a tárgyak jelentős része. Szladits Károly az ajándékozást olyan szerződésként határozza meg, mellyel valaki másnak a vagyonát, a saját vagyona rovására ingyenes juttatás célzatával gyarapítja, s ez utóbbi azt, mint ingyenest elfogadja.

42 Hasonló szellemben definiál hatályos jogrendünk is.

43 Az ajándékozás a kender és len feldolgozásához szükséges tárgyak esetén a jogi definíción túlmutató elvárásokat is tartalmazott a népi jogéletben. A kendertörő suk, a talpas guzsaly, a kerekes rokka közösségben használt eszközök csakúgy, mint az elkészült vászon mosásánál-vasalásánál igénybe vett mosósuk és mángorló. Az említett tárgyakat legények ajándékozták a nekik tetsző leánynak. Az ajándék elfogadása a szimpátia kölcsönösségét is jelentette. A tárgyakon az ajándékozó neve vagy monogramja mellett szerelmi jelképek és színek voltak találhatók. A leány a kender törésénél, a fonóban, a mosásnál-vasalásnál nap, mint nap használta a legénytől kapott ajándéktárgyakat, mintegy jelezve a közösségnek a kapcsolat fennálltát. A kapcsolat megromlása, szakítás esetén az ajándékot visszaadták vagy megsemmisítették, mivel jelzése, díszítése két személyhez kötötte a „kötelék" felbomlásával egyikük sem használhatta sem munkaeszközként, sem pedig ajándékként. Népi jogi elemek eltűnése és továbbélése A népi jogi elemek rendszerét más szokáselemekhez hasonlóan a hagyományos paraszti közösség teremtette, formálta és éltette az évszázadok során. A faluközösségek bomlása valamennyi tradicionális kultúr-elem sorsára kedvezőtlenül hatott. A népi jog, a jeles napokhoz az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó szokásokba is beépülő jogi tartalom, mely a közösségek működésének alapfeltétele. Legyen az bármilyen emberi közösség nem működhet az életviszonyok mindenki - vagy legalábbis a többség - által elfogadott szabályozottsága nélkül. Más kérdés, hogy a szabályok mekkora hányada az, amelyet a közösség alkotott vagy formált a maga képére és mekkora, amelyet valamely külső (állami, egyházi) szerv alkotott az emberi viszonyok felülről történő szabályozásának szándékéval. Az állami jogalkotás, a hatalom, minden fontosnak tartott terület felülről történő szabályozására törekszik, ezek ellenőrizhetősége miatt, így az adott állam fennhatósága alatt álló terület minden lakosára azonos törvények vonatkoznak (jogegyenlőség). A kikényszeríthető állami jogsza41 DOMONKOS Ottó 1991. 12. 42 SZLADITS Károly 1935. II 179. 43 PTK. XLVII fejezet 579. § 298