Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Petercsák Tivadar: Nemesi közbirtokosság Hevesen

1846/47-ben már csak egy bakter van és megjelenik egy új alkalmazott, az igazgatói vagy directoralis szolga, akinek az éves fizetése 50 forint. 1848/49-ben már igazgatói hajdú a megnevezése. Ruházatához 1846-ban tartozott két nadrág, egy kis lajbi, dolmányhoz öt rőf mell, fél rőf veres posztó, 26 rőf borítás, 30 rőf perkli, 18 rőf bélés vászony, gombok, amiért 47 ft 30 krajcárt fizettek. Utak, hidak, csatornák karbantartása Az utak, kutak, vízelvezető csatornák folyamatos karbantartására is a nemesi közbirtokosság ügyelt, és ezek a témák gyakran szerepelnek a közgyűlési jegyzőkönyvekben. A legeltetés regulációja kapcsán már utaltunk a legelőn lévő kutak ápolására. 1831 decemberében elhatározták, hogy „a már több esztendőkbeli Protocollumokban körül írt kutak felállítása, mezsgyék regulátiója tekintetében kirendelt küldöttség a több ízben megújított határozatoknak tegyen eleget. " Figyeljenek arra is, „hogy a császi és tenki határdombokat a szomszédok hírével újítsák meg. " Ugyanekkor foglalkoztak a Nyitrai keresztjéhez kivivő kanális ügyével. Mivel a rendelt felvigyázó, Császár József meghalt és a felügyelet nélkül maradt csatornában megszaporodott a víz, különösen a Hegyes kocsmánál kell rendbe tenni a kanálist. Homér János számtartót és Szabó Imrét bízták meg, hogy fogadott napszámosokkal tisztíttassák ki a csatornát, és a közös kasszából finanszírozzák a folyamatos karbantartását. Azt is eldöntötték, hogy a Lévay Miklós kapuja felé vezető híd helyett egy jó állapotú híd épüljön a közös kasszából. A községi utak közül 1831-ben az úgynevezett Jász utca járhatatlan, az utazó kocsik, szekerek elsüllyednek. Ezért elhatározták, hogy Homér János számtartó, borbély József inzsgyinér napszámosokkal és az utcabeliek segítségével tegyék járhatóvá az utcát. A vályogtéglavetés is sok kárt okozott a szekérutakban és a gyepekben. Az 1831. decemberi közgyűlésen elrendelték, hogy „aki vályogtéglát akar vetni vagy hányatni, az árkokhoz közel, a földek lábánál hányattassa, hogy sem az utak, sem a gyepek el ne boríttassanak és ne rongáltassanak. Afelvigyázásra Radits János directort kérték fel. " Még 1823 decemberében foglalkozott a közgyűlés az Átány felől Hevesnek tartó debreceni országút ügyével. „A Báró Orczy Lőrinc Úr részén lévő taksások által oly annyira elboríttatott (az út), hogy két szekér egymás mellett el nem mehetne. A földes urak megfogják kérni b. Orczy Lőrinc urat, hogy azokkal a taksásokkal, akik a maguk portájuknak afelárkolásával az országutat úgy összeszorították, azok által az országút a maga régi állapotába hozandó vissza. "

n Egészségügy Az egészségügy közbirtokossági felügyeletéről az 1831. évi decemberi közgyűlés jegyzőkönyvében olvashatunk. Arra az elhatározásra jutottak, hogy „minek utána Hevesen még nincs orvosdoktor, annak megszerzésén kellene iparkodni. " Megállapodtak, hogy „Heves városa 5 quintaból állván, minden quinta fizethet 100 forintot a doktornak és így 500 forintra lehetne is egy olyan jeles doktort meghívni, aki ezen summáért minden f

Olli HMGy. 98.1.31. 272