Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Balassa Iván: A borona és a boronálás

tömöttebbeket 'duplának', a ritkább kötésűt 'simplának' szokják több helyen nevezni".

163 Elkészítéséről ugyanebben az időben egy másik szakember így nyilatkozik: 1856: „...tövis boronát minden gazdaságban lehet csinálni".

164 A vesszőborona kérdésével eddig legbehatóbban Ikvai Nándor foglalkozott elsősorban Észak-Magyarországon, de nyomon követte a szlovák kapcsolatokat is.

165 Összefoglalása során kitekintett az egész Kárpát-medencére, sőt az azon túli vidékekre is. Felhasználta a MNA 14. lapjának, akkor még meg nem jelent adatait is. Mindezek segítségével az alábbi főbb formákat állapította meg. A legegyszerűbb forma, amikor két vastag karó közé szorítják a vesszőket. Ezt a legkönnyebb házilag is elkészíteni. Használata egy, legfeljebb két évre terjed. Valamivel meg lehet növelni az élettartamát, ha a gally végét az egyik dorongon átfordítják. Ez a kezdetleges forma általános lehetett a Duna-Tisza-közén, a Tiszántúl egyes részein, de a folyóvölgyekben messze északra is felhatolt. Megfigyelték a Dunántúl déli részében és néhány esetben a Vas megyei falvakban is előfordult. Egy másik forma esetében három dorong közé fűzik be a gallyakat és ez az eljárásmód egy évvel megnövelheti az eszköz élettartamát. Elkészítése már több figyelmet, gya23. kép. Vesszőborona. В típus. 163 VU. 1855. 133. 164 KBM. 4. 45. 165 IKVAI Nándor 1981. 277-299. 244