Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Balassa Iván: A borona és a boronálás

tömöttebbeket 'duplának', a ritkább kötésűt 'simplának' szokják több helyen nevezni". 163 Elkészítéséről ugyanebben az időben egy másik szakember így nyilatkozik: 1856: „...tövis boronát minden gazdaságban lehet csinálni". 164 A vesszőborona kérdésével eddig legbehatóbban Ikvai Nándor foglalkozott elsősor­ban Észak-Magyarországon, de nyomon követte a szlovák kapcsolatokat is. 165 Összefog­lalása során kitekintett az egész Kárpát-medencére, sőt az azon túli vidékekre is. Felhasz­nálta a MNA 14. lapjának, akkor még meg nem jelent adatait is. Mindezek segítségével az alábbi főbb formákat állapította meg. A legegyszerűbb forma, amikor két vastag karó közé szorítják a vesszőket. Ezt a leg­könnyebb házilag is elkészíteni. Használata egy, legfeljebb két évre terjed. Valamivel meg lehet növelni az élettartamát, ha a gally végét az egyik dorongon átfordítják. Ez a kezdet­leges forma általános lehetett a Duna-Tisza-közén, a Tiszántúl egyes részein, de a folyó­völgyekben messze északra is felhatolt. Megfigyelték a Dunántúl déli részében és néhány esetben a Vas megyei falvakban is előfordult. Egy másik forma esetében három dorong közé fűzik be a gallyakat és ez az eljárás­mód egy évvel megnövelheti az eszköz élettartamát. Elkészítése már több figyelmet, gya­23. kép. Vesszőborona. В típus. 163 VU. 1855. 133. 164 KBM. 4. 45. 165 IKVAI Nándor 1981. 277-299. 244

Next

/
Thumbnails
Contents