Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Balassa Iván: A borona és a boronálás

13. kép. Kettős borona. GL. 1857:386. A fenti nagyon vázlatos áttekintésből ki­tetszik, hogy a fogasborona egy évszázad alatt hatalmas változáson ment át. Megváltozott formája, anyaga, de változtak azok a felada­tok is, melyeket ezzel a fontos szerszámmal végeztek el. E változás nagyobb része a nagy­birtokon zajlott le és legfeljebb a parasztbir­tokok felső részét érintette. Éppen ezért a Ma­gyar Néprajzi Atlasz adatai alapján tekintsük át, hogy milyen boronákat használtak a Kár­pát-medencében a magyar parasztgazdaságok a századforduló tájékán az első világháborúig. Már fentebb rámutattam, hogy a legré­gibb fogasboronák négyzet vagy téglalap ala­kúra készültek. így tartották ezt számon a múlt század második felében is. „A boronálás sikere legfőképpen attól függ, hogy az a kellő időben történjék, és hogy a használandó boro­na jól legyen készítve, mert a tökéletlen munkák rendesen onnan erednek, hogy a régi négy­szögű (kiemelés BI) s csupán 2-3 gerendelyből álló boronát használják...". 77 14. kép. Howard-féle fogasborona. VU. 1855:133. 77 FG. 1866. 122. 229

Next

/
Thumbnails
Contents