Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Balassa Iván: A borona és a boronálás

8. kép. A fogasborona két alapformája Közép-Európában a XVIII. században. Krünitz, J. G. 13:807. rületéhez kapcsolja. A fogasborona a szántás irnyára merőlegesen téglalap alakú és elébe szügyellős hámmal két lovat fogtak. Csehországból egy 1554-ben készült miniatúrán négzetes boronát ugyancsak két ló húzza, és azokat nyeregből irányítja lovasa.

64 Észak-Itáliában 1569-ben három zápos, téglalap alakú boronában mindegyik zápjában 11-12 vasfog helyezkedik el.

65 Az 1687-ben Nürnbergben kiadott könyvben (Georgica curiosa.. .95) egy ló húzza a téglalap alakú fogasboronát, mellyel a vető után mindjárt eltakarják a gabona magvakat. Bizonyos mértékig magyar vonatkozása is van Comenius ábrázolásának, melyen ugyancsak a négyszögű fogasborona vár rá, hogy a vetést behúzzák vele.

66 A négyszögletű borona, mint alaptípus megtalálható számos közelebbi és távolabbi országban. A moldován-románoknál a téglalap alakú rámában 4—5 zápot foglalnak és ezek mindegyikébe 4-6 fogat erősítenek.

67 Örményországban is leggyakrabban négyszögletű boronákat használnak

68 a régiségben és az újabb korban is. A brabanti földművelési szerszámok között, melyeket Európában mintaképnek ajánlottak a XVIII-XIX. század fordulóján, négyszögletű boronát használtak. Azt hiszem e néhány régi és viszonylag újabb adat, melyek számát még lehet növelni elegendő annak bizonyítására, hogy az alapforma négyszögletű lehetett. A XVIII. század második felében a tőlünk nyugatra elterülő országokban a trapézalakú borona egyre nagyobb teret hódított. A minden újra fogékony Pethe Ferenc is már ezt ajánlja: „Legközönségesebb az egész Európában s Magyarország szélein és északnyugati részén is a fogasborona, melynek a hátulsó szélessége 4, eleje 2, hosszúsága 4 talp, fogai vasból vagy néha fából vannak."

69 A XIX. század első fele az a korszak, mely a nemzeti fellendülés egyik alapjául a magyar földművelés megjobbítását tekintette. Ebben a különböző vallások lelkészei is részt vettek, hiszen közülük sokan jártak külföldön és sok mindent láttak és igyekeztek itthon megvalósítani. A trapéz alakú boronát először rajzban „Debretzeni volt Professzor, most 64 PETRÁN, Josef 1958. 25. 65 GALLO, A. 1559. 66 COMENIUS, A. J. 1685. 67 DEMTSCHENKO, E. A. 1972. 258. 68 BDOJAN, W. H. 1972. 258. 69 PETHE Ferenc 1805. 309. 225