Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Balassa Iván: A borona és a boronálás

gion... két fogas Borona" (Szentjakab Torda-Aranyos m.);

54

1805: „Legközönségesebb az egész Európában... is а fogas borona..."?* Afogas 'Egge' önállósulása a XIX. század első felében indulhatott meg és a XX. században mind nagyobb területet hódított meg. Észak-Dunántúl általános és a Duna mellett lehúzódik a Vajdaságba, ahol általánosnak látszik. Északon (Szlovákia) a nyugati részeken ezt használják. A Duna-Tisza közén gyakori és előfordul Tiszántúl déli részében is.

56 A vele végzett munka fogasol 'földterületet fogasboronával beboronál'. 1844: „...mindazáltal földünk könnyen szántható 'sfogasolható..." (Nagyida Abaúj m).

57 A szótárakat (főleg MTsz, ÚMTsz) átnézve, úgy látom, hogy а fogasol ige néhány esetben ott is használatos, ahol egyébként azt a szerszámra nem alkalmazták (pl. Nagysárrét, Hódmezővásárhely). Páterka 'szántás után a nagy göröngyök szétzúzására való erős vasborona' (Hidaskürt Pozsony m.); 'apró fogakkal ellátott könnyű borona' (Somorja Pozsony m.).

58 Vasborona 'vasfogú, illetve teljesen vasból készült borona' 1791: „...a Gyep-rögek nehéz Vas-boronával el-szaggattatnak.. ,".

59 Ez az elnevezés Tiszántúl északi részében, to6. kép. Vetés és boronálás. Németország Nürnberg. Georgica curiosa... 1687:95. 54 SzT. 1. 179. 55 PETHE Ferenc 1805. 1. 309. 56 MNyA. 139. 57 MG. 1844. 2. 16. 58 ÚMTsz. 59 NAGYVÁTI János 1791. 2. 206. 223