Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

B. Papp Györgyi: Árvíz Egerben – 1878. augusztus 30–31.

rajta. Mindezekre felhívva a figyelmet, a hibák mielőbbi kijavítására tett javaslatot a szerző, hogy a legközelebbi áradás alkalmával ne fenyegethesse a várost újabb katasztrófa.

27 így vélekedtek a kereskedők is, akik kérvényt nyújtottak be a gát felállítása ügyében a városhoz.

28 További teendőként a patak szabályozását jelölte meg, hogy minél kevesebb kanyar legyen benne, „mert az mérgesiti az erejét". Ezen kívül tisztítsák meg az iszaptól a medret, azután mélyítsék meg azt, végül a gát megerősítését irányozták elő.

29 Voltak, akik nem értettek egyet ezekkel az elképzelésekkel. A vita eldöntése az 1878. szeptember 26-i árvíz után már nem volt kétséges. Az eltelt idő alatt semmilyen óvintézkedést nem hajtottak végre. A második áradat ilyen körülmények között érte el a várost. A víz mennyisége jóval nagyobb volt, mint augusztusban, mégis akadálytalanabbul vonult végig a városon. A történtek után nem volt kérdés, hogy helyreállítsák-e a gátat. A lakosság ezután szép lassan elhordta a Posuerunt anyagát. Véleményünk szerint azonban egy érv mégis a gát mellett szólt. Mégpedig az, hogy a miskolci árvízzel ellentétben Egerben a gát órákig feltartóztatta a víztömeget. A lakosság felkészülhetett volna a mentésre, ha a vízállást képzett gátőr felügyelte volna és aki felismerve a veszélyt figyelmezteti a városlakókat. Miskolcot szinte azonnal, teljesen védhetetlenül söpörte el az ár. Gyakorlatilag a Bükkben lehullott csapadék egy óra múlva elérte és elöntötte Miskolcot. Egerben a gát átszakadásáig mintegy hét óra állt volna rendelkezésére az ár elhárítására vagy a menekülésre. Érdekességek az árvíz kapcsán Voltak néhányan akik vállalkozásuk fellendítésére használták fel a katasztrófát. Mayer Sándor egri fényképész 13 képet készített a víz levonulása után a város utcáiról, „bár a munka nagy fáradságába került, annál is inkább, mert a fényképésznél is 1Ô8 cmt. víz volt az egész házában és roppant kárt csinált"?

0 És itt jön az üzlet: „A képek visitalakban vannak felvéve és az egész csoportnak ára 2frt (13 db) darabonként 20 kr. "

3I Egyetlen darab ebből a sorozatból megmaradt az egri Dobó István Vármúzeum gyűjteményében. Egy másik figyelemreméltó hirdetés is megjelent az újság hasábjain: „Az árviz által oly helyzetben vagyok hogy kényszerítve érzem magamat, a raktáromban... lévő sírkövek árait tetemesen leszállítani. Kohn Dávid sirkő-kereskedő"

32 Izgalmas, de nem bizonyított feltételezésünk, hogy a város talán nem hagyta ki e kedvező lehetőséget, és vásárolt egy, a raktárban megmaradt, régebben elkészült sírkövet. Ebbe vésették bele emlékeztetőül az árvíz dátumát és a vízszint magasságátjelző nyilat. A táblákat a belváros különböző épületein helyezték el. A figyelmes járókelő ma is felfedezheti azokat. Az Egert ért legnagyobb természeti csapásra emlékeztetnek bennünket. Figyelmeztet a természet erejére, hogy ne feledkezzünk meg a patak napjainkban is veszélyes voltára. 27 EGER 1878. XVII. évf. 38. sz. szept. 5. 290-291 p. 28 HML. V-72. a./614. 4458. ir. 29 EGER 1878. XVII. évf. 40. sz. okt. 3. 314 p. v. HML. V-72. a./463. 4636. ir. 4847. ir. 4854. ir. 30 EGER 1878. XVII. évf. 38. sz. szept. 5. 293 p. 31 EGER 1878. XVII. évf. 38. sz. szept. 5. 293 p. 32 EGER 1878. XVII. évf. 40. sz. okt. 3. 319 p. 210