Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

B. Papp Györgyi: Árvíz Egerben – 1878. augusztus 30–31.

pon Miskolc térségében kialakult időjárási helyzetről, és a felhőszakadás okairól. De csakis utólag, bár meglepő milyen alapos volt a tájékoztató, melyben az európai körképet is vázolták. Látható, hogy a vihar előjeleit észlelték, de az információ az érintettekhez nem juthatott el időben: „A minket meglátogatott vihador északi Afrika fövenyes pusztaságain keletkezett. A vihar központja - erősen jelezve a hirtelen leszállott légsúlymérő által - eleinte Szitzilia tájékán vétetett észre de már 30-án kora reggel, kerületeken felszedve az Atlanti oczeán vizeit, Anglia felé tartott, s eleinte látszólag Skandinávia, utóbb azonban valósággal Franciaország felé fordult. A La Manche csatornán bőszült erővel dühöngött és kérlelhetetlenül szedte áldozatait. Londonban a légsúlymérő másfél nap alatt majdnem egy egész hüvelyket esett. A mi magyarországi felmérést illeti, már napok előtt lehetett érezni a készülődő tünemény előhatásait, anélkül mégis, hogy akkor még annak jövendő hatásáról csak megközelítő képét is szerezhetni valakinek hatalmában állott volna... Hanem mikorra a nyugat felöl vihador a Mátráig ért, akkorára már az északkeletről áramló hideg levegőoszlopot is ott kell találnia... Az éjszaki szél lehűtötte a vihador czentrumának összetorlódott s vízpárákkal rendkívül telitett felhőtömegét, ugy, hogy a pára nem maradhatott többé pára, esnie kellett. Esnie kellett pedig rohamosan, mert a felhőréteg nem lassanként hűlt le, amint a hideg éjszaki széllel érintkezni kezdett... A vihador úgy látszik, Miskolcznál foszlányokra szakadozott s megtörte az északkeleti szél ellenállása által, eredeti egységes irányát is elveszítette. Ide mutat legalább az, hogy a következő nap egyes maradványait majd Miskolcztól délnyugatra, majd meg keletre látjuk előtűnni. így Eger és Ungvár csaknem ugyanazon időben kaptak belőle nagy felhőszakadásokat. "

I0 Egerben ténylegesen kevés eső esett ezen a napon. A meteorológiai feljegyzés szerint 47 mm csapadék hullott. A Bélkőn azonban óriási felhőszakadás volt. Ennek roppant víztömege öntötte el Egert és Miskolcot." Az 1878. évi augusztusi áradat Az este 10 órakor kezdődött vihar idején senki nem gondolt nagyobb bajra. A zivatar elcsendesülése után, csak néhányan, inkább kíváncsiságból mentek ki a gáthoz. Annyira nem érzékelték a veszélyt az egriek, hogy hajnalban „dacára vészharangok kongásának, a munkára korán kelő nép, napi foglalkozása után látott".

n Röviddel utána 5.15-kor a gát nem bírta tovább feltartóztatni a felgyülemlett víztömeget és 47 m 41 cm hosszúságban egyszerűen kidőlt. Utat engedett a feltartóztathatatlan árnak, mely iszonyú pusztítást végezve árasztotta el a várost. A hatalmas erejű víz felszaggatta a hidak gerendáit, a patak melletti malmok kerekeit elsodorta és bútordarabokat, kapukat, ajtókat, állati tetemeket görgetett valamint házakat döntött romba. Víz alá került az egész belváros. A víz magasságára vonatkozó adatok felvételével az ár levonulása után Babies Istvánt és Bénisz Lajost bízta meg a város képviselő testülete.

13 A felmért adatok: a református imaháznál 4,63 m, Kígyó köznél 3,35 m, Káptalan utcánál 2,43 m, Generális utcánál 2,28 m, Megyeházánál 1,5 m, Irgalmasoknál 1,5 m.

14 A vízállást jelző táblák ma is megtalálhatóak a belváros utcáin. 10 DOBROSSY István - VERES László 1978. 41^2. 11 BREZNAY Imre 1937. 63. 12 EGER 1878. XVII. évf. 38. sz. szept. 5. 281 p. 13 HML. V - 72. a./463. 4638. ir. 14 BREZNAY Imre 1937. 64-65. 207