Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

B. Papp Györgyi: Árvíz Egerben – 1878. augusztus 30–31.

В. Papp Györgyi ÁRVÍZ EGERBEN - 1878. AUGUSZTUS 30-31. Eger városát történelme során különböző természeti csapások érték, - úgymint tűzvész, földrengés - de egyik legnagyobb küzdelmét a várost kettészelő Eger-patakkal kellett megvívnia. Eger településtörténete Visszatekintve Eger és környéke történetének még sokkal korábbi időszakára megállapítható, hogy a vizek, források milyen nagy jelentőséggel bírtak az emberi települések létrejöttében, kialakulásában. Eger környéke már a kora vaskortól bizonyíthatóan „lakott" volt. Az itt található melegvizű források vonzották ide a történelem előtti kor emberét. Az Eger-patak völgye azonban, mely erősen mocsaras volt, sokáig érintetlen maradt. Honfoglaló törzseink sem választották szállásterületüknek e kedvezőtlen adottságú részt. Azonban az államalapítói királyi akarat - egy még fontosabb természeti adottságot is felismerve - püspökség alapjait rakta le Egerben. Kedvező volt a fekvése, mivel a Mátra és a Bükk találkozásánál helyezkedik el, valamint ez a völgy fontos összeköttetési útvonal az ország északi és középső területei között. A város az Eger-patak északról délre húzódó völgyében, annak sziklapadjai közé, illetve arra települt. Az első lakók a XI. században a magasabban fekvő, biztonságosabb ún. darázskő-fennsíkon - a mai várdombon - teremtették meg otthonaikat. Korunk belvárosa, a patakpart ekkor erősen mocsaras volta miatt még alkalmatlan arra. hogy emberi települést alakítsanak ki rajta. 1. kép. A város, Neuwirt Vince féle kéziratos térképe 1800-ból. DIV Történeti dokumentációs gyűjtemény ltsz.: 81.80.1. 203