Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Misóczki Lajos: Az 1848. évi forradalom és nemzeti önvédelem Heves megyei vonatkozásai

Iveikkel. A szavazásra jogosultak névjegyzékének összeállítása meglehetős gondot okozott. Bár az 1848:V. te. 1-5. §-a meghatározta azt, hogy kik kaphatnak szavazati jogot, értelmezésük eltért. A törvénycikk megszüntette a rendi különbségeket, és ezektől függetlenül állapította meg a választójogosultságot. Természetesen a polgári érdekeknek megfelelően, a vagyoni helyzet alapján, cenzusos választójoggal. Annak ellenére, hogy cenzust, illetve feltételeket alkalmazott, az akkori Európa leghaladóbb választójogi törvénye volt, amely a lakosságnak közel 10 %-át részesítette választójogban.

74 Visszatérve a választójogosultság értelmezésére - a törvénycikkben meghatározott feltételek ellenére - Heves megyében három megállapítás tükröződött: 1. A vármegyei közgyűlés határozattal foglalt állást az általános választójog mellett.

75 Az egri városi és járási névjegyzék-összeállítók ugyanígy határoztak. 2. Gyöngyösön a paraszti elemek befolyásától tartva a volt nemesek erős mércét állítottak a választásra jogosultak meghatározásában. Az egyik helybeli radikális közéleti személyiség „Democrata" névaláírással - a Pesti Divatlapban meg is írta a véleményét a nemesi atyafiak túlzásáról: „Megjegyzendő, hogy némelly összeírok szeretnék, ha minél kevesebb választó lenne, s ennélfogva túlzó szigor- s gyöngédtelenséggel tartanak szemlét a képességek fölött."

16 A gyöngyösi járás választóinak összeírói hasonló idegenkedéssel szigorították a névsor összeállítását. Ókét pedig a tavasszal lezajlott gyöngyöstarjáni, nagyrédei és hatvani parsztmegmozdulások befolyásolták.

77 3. Az egri, feltehetően plebejus elemek a volt nemesek sértetlen választói szereplése ellen emeltek szót. Június 3-án az egri érseki könyvnyomdából egy választási röpirat került ki. A címe: „Figyelmeztetés a haza, különösen Heves vármegye új választóihoz a népképviselet alapján kialakítandó országgyűlési követeknek választása iránt". Ma az egykorú utalások szerint csak következtethetünk a tartalmára, mivel egyetlen példány sem maradt belőle. Az egyik részletes, a Nemzeti hírlap ismertetése szerinti állásfoglalás egyértelműen zavarosnak és „haszontalan dolognak" tartotta a röplapot. Megállapította: „Ezen cím nem látszik megfelelmi tartalmának. Fővonása az, hogy a nemesség ellen a nem nemeseket felbujtogassa. Azonban ez, szerencsére, bizonyosan a nagy írói tehetségnek miatta, csak úgy ahogy sikerül. "

n A szavazókat arra buzdította, hogy képviselőknek nem nemeseket kell választani. A röpirat névtelen megfogalmazója ezt azzal indokolta, „mert ezek értenek csak ahhoz, miképp lehet megtartani a kijött szabadságot",

19 „A nemes ember, ha értene is ahhoz, az nem tesz semmit" - hangzott a fő érve.

80 Utólag jól kitűnik, Heves megyében a szavazójogosultság megállapításában alapvetően a választójogi törvényt vették figyelembe a listák összeállításakor. Az előzetes felmérés szerint Eger 20000 lakosa után 1109 főt írtak össze, de végül is a 18 582 lakosból 2 062 került a szavazásra jogosultak közé.

81 A gyöngyösiek számát 600-700 között említették. A kettős megye 8 választókerületében 14 131 volt a választó.

82 74 BEÉR János-CSIZMADIA Andor 1966. 334-335. 75 SEBESTÉNY Sándor 1981. 41. 76 Pesti Divatlap, 1848. jún. 8., 96. 77 HMLIV-101. fond. Heves és Külső Szolnok t. e. vármegye Bizottmányának I., továbbá IV-l/a. Nemesi közgyűlés jkv. Törvényszéki jkv. I. köt. 476-478., 480-481., 484-485., 489., 493^94. 78 Nemzeti, 1848. jún. 8., 96. 79 Uo. 80 Uo. 81 Jelenkor, 1848. jún. 4., 272. és SEBESTÉNY Sándor 1981. 41. 82 Pesti Divatlap, 1848. máj. 27., 679. és SZEDERKÉNYI Nándor 1893. 398. 173