Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Kalicz Nándor: A kora bronzkori Makó kultúra két települése Heves megyében

Az is eléggé hamar kiderült, hogy Budapest környékén a kora bronzkor II. fázisában, a korai Nagyrév komplexumba betagozott Harangedény-Csepel csoport követte a Makó kultúrát (csoportot).

29 Ebből természetszerűen következett, hogy a korai Nagyrév kultúra teljes területén hasonló relatív kronológiát lehetett feltételezni. A 70-es évek végén az is ismertté lett, hogy a Makó és Nyírség kultúra (csoport) területe nem egészítette ki egymást, mert a Makó kultúra a Nyírség kultúra szinte teljes területén önállóan, keveredés nélkül megtalálható. Ebből a horizontális stratigráfiára támaszkodva azt a következtetést vontuk le, hogy a Makó és Nyírség kultúra nem lehettek egyidősek és ebben az esetben a Makó kultúra az idősebb és a Nyírség kultúra a fiatalabb, amely így a kora bronzkor II. fázisára keltezhetővé vált, párhuzamosan a korai Nagyrév komplexummal.

30 Erre egyébként közvetlen támpontok is adódtak, amennyiben a Nyírség kultúra díszítését viselő edényt tártak fel a korai Nagyrév kultúra egyik sírjában Szolnok mellett.

31 Sokáig érvényesnek látszott ez az „új" relativ kronológia. Azonban nem volt világos, hogy a Dunántúlon, a korai Nagyrév kultúra területétől nyugatra, a Makó kultúrát melyik kultúra követte? Erre a feleletet a Somogyvár-Vinkovci kultúra problematikájának a tisztázása adta meg. Eszerint a Somogyvár-Vinkovci kultúra, életének idősebb szakaszában (kora bronzkor I) egyidős volt a Makó kultúrával, fiatalabb szakaszában (kora bronzkor II) azonban túlélte azt és egyidőssé vált a korai Nagyrév komplexummal, benne a Harangedény-Csepel csoporttal is.

32 Szlovákia területén pedig azt lehetett feltételezni, hogy mivel a Makó kultúrát nem követte a korai Nagyrév kultúra és más hasonló korú kultúra sem, a Makó (Kosihy-Caka) kultúra továbbélt a magyar terminológia szerinti kora bronzkor II. fázisában.

33 Ugyanezért lassan körvonalazódott egy újabb területi-kronológiai probléma ÉszakMagyarországon is. Mivel kétségtelen, hogy a Makó kultúra a Nyírség és korai Nagyrév kultúra területén mindig megelőzte ezeket a kultúrákat, tehát tisztázottnak látszott a kora bronzkor I és kora bronzkor II viszonya. Azonban Szlovákia területéhez csatlakozva, Észak-Magyarországon, ahol sem a korai Nagyrév kultúra, sem a Nyírség kultúra nem terjedt el, hosszú időn keresztül ismeretlen maradt, hogy mi töltötte ki azon a területen a kora bronzkor Il-t? Az utóbbi időben azonban két szerencsés lelet adott választ erre a kérdésre. Az M3-as autópálya építését megelőző leletmentések során Borsod megyében Oszlár határában Koós Judit feltárta a Makó kultúra egy kisebb településrészletét. A lelőhely a Nyírség kultúra nyugati határterületén kívül, de ahhoz közel fekszik. Az előkerült leletek a Makó kultúra legjellegzetesebb leletanyagát képviselik. Legnagyobb meglepetésre azonban, az egyik objektumból előkerült a Nyírség kultúra összetéveszthetetlen tipikus kis korsója is, hiteles együttesben.

34 A másik szerencsés leletet ugyanezen autópálya építéssel kapcsolatos leletmentés hozta felszínre, a tarnabodi lelőhelyhez közeli Kompolt-Kistéren (14. lelőhely). A lelőhelyen többek között a Makó kultúra 2 sírját is feltárta Vaday Andrea.

35 Az egyik urnasírhoz 29 SCHREIBER Rózsa 1972. 152-153. 30 KALICZ, Nándor 1981. 67-74. 31 BÓNA, István 1963. 5. t. 4-4a; KALICZ, Nándor 1981. 70-71. 32 KALICZ-SCHREIBER Rózsa 1975. 287-296; KALICZ-SCHREIBER, Rózsa 1989. 249; KALICZ-SCHREIBER Rózsa 1991. 9-11; BANDI, Gábor 1981. 21-27; ECSEDY, István 1978. 97-136; ECSEDY, István 1981. 67-77. 33 VLADÁR, Józef 1966. 308-325; VLADÁR, Józef 1969. 116-118. 34 KOÓS, Judit 1998. 7-30. 35 GOGÂLTAN, Florin 1998. sajtó alatt. 15