Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Pálosné Nagy Rózsa: Vadaskertek a mai Heves megye területén a XVIII–XIX. században

Fia, Zemanek Adolf szintén Párádon volt erdészsegéd 1878ban, többek között ő irányította a vadaskert építését, annak kerítéshez szükséges vasanyag beszerzését. Kis kapcsos könyvéből melyben feljegyzések vannak - ismerhetjük meg a felhasználásához beszerzett anyag mennyiségét, illetve a kerítés rajzát.

40 Károlyi Gyula a tiszttartók kötelességévé tette: „mind a vadaskertben lévő vadak számára, mind pedig erdő ültetésre jó korán elegendő érett makkot szedessen".,

41 Ha pl. kevés volt a makktermés, vadgesztenyét vásároltatott, és ezt a parádi erdejébe - vadaskertjébe - vitette. Uradalmában mind az erdészet, mind a vadtenyésztés virágzott. Híresek voltak a mátrai vaddisznó vadászatai is. „A cseviczei szép völgyben nagy szabású gyönyörű vadászkastélyt emeltetett, sokat tett érte."*

2 A vadaskertekhez általában vadászházakat, vadászkastélyokat is építettek. A Károlyi uradalomban a tenyésztés mellett telepítésekkel is 8. kép. Zemanek György uradalmi erdész (MM. VA.) kísérleteztek.

43 Az 1900-as évek elején hozattak a vadaskertbe muflont meghonosítás céljából, ami sikerrel járt. Ez volt az alapja a mai állománynak. Az uradalom cseres erdeiben fácántenyésztés is folyt, a cseri pagonyban 700 fácán tenyészett.

44 Al-Debrőn is volt fácánosuk, ahol szintén folyt fácántenyésztés. Ez a „ Csal nevezetű - leginkább mocsár és kevés tölgyfákból álló mintegy 200 hold nagyságú - erdő régtől fogva árokkal körül kerítve lévén, fáczány bereknek használtatik". Vadászházat is építettek ide: „Az úgynevezett csalifáczánykertben lévő vadászház kőfundamentomra, vályogfalból nádfedél alá építve".

45 40 MÁTRA Múzeum Vadászattörténeti Adattára: Zemanek Adolf kapcsoskönyve 41 CSŐRE Pál 1994. 182.p. 42 HANÁK Kolos 1897. 19.p. 43 IMECSFALVY Imecs 1905-6. 121 .p. 44 SZEDERKÉNYI István 1893. 480.p. 45 KÁROLYI Levéltár P.414. 1. fiók 153