Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Pálosné Nagy Rózsa: Vadaskertek a mai Heves megye területén a XVIII–XIX. században

Uradalmi vadaskertek és fácánosok Az uradalmakban azok a nagybirtokosok, akik kedvelték a vadat, a vadászatot, és a feltételek is adottak voltak, egyre több gondot fordítottak vadászterületeikre és az ott lévő vadállományra. Tudatosan kezdik el a vad óvását, gondozását, etetését, ami vadaskertek létesítéséhez vezetett. Ez a gondoskodás a vadszaporulaton is megmutatkozott. A kisgazdák földjéről ugyanezt már nem mondhatjuk el. A földek bérlete általában 6 évre szólt, és hat év után a bérleti szerződést meg kellett újítani. így azután egyáltalán nem volt biztos, hogy az elkövetkező évekre is ugyanazok a bérlők kapják meg a területet. Érthető tehát, hogy a bérlők mások számára nem óhajtották a vadat felszaporítani, nem folytattak intenzív vadgazdálkodást. Ezért is volt ezeken a területeken kevés a vad. A legtöbb vadaskertben a szarvas tartására, telepítésére rendezkedtek be. A Bükkben és a Mátrában is a szépen szaporodó szarvasállományt eleinte kerítések között tartották és vigyázták. A Bükkben az érseki uradalom felsőtárkányi vadaskertjében, mint arról már szó volt, 1831-től, a szilvásváradi uradalomban pedig 1863-tól kezdődött meg a szarvas újraszaporítása. A Mátrában a fővadat (a szarvast) a Károlyiak parádi vadaskertjében 1880-8l-ben kezdték el tenyészteni először, s innen szaporodott el a külső területekre. Vaddisznót, vagy ahogyan abban az időben nevezték, a sörtevadat tenyészteni csak zárt és kitörés ellen biztosított vadaskertekben volt szabad.

30 A vadaskertek létesítése mellett az apróvad mesterséges tenyésztését is szorgalmazták. Ennek eredményeként egyre-másra jöttek létre a fácánosok: „Szép számmal és jó sikerrel tenyésztetik ... a közönséges fáczán az egri érsekség birtokain, a kerecsendi berekben, gr. Károlyi Györgynél Al-Debrőn, s báró Orczy Lászlónál T.Örsön. "

3I Szilvási vadaskert

32 Gróf Keglevich Béla uradalma Nagyvisnyó és Szilvásvárad között terült el, Szilvásvárad határában 3900 kh, Nagyvisnyó határában pedig 4572 kh erdőterülettel. A vad ezen a területen mindazokat a feltételeket megtalálta, melyek az eredményes vadtenyésztéshez szükségesek voltak: „enyhe lejtésű bércek, hosszú patakjárta völgyek, ezekben üde, gondozott rétek, jó legelők, sűrű, nyugodalmas fiatalosokkal borított hajlatok, csendes zúgok, makkot termő öreg tölgyesek és bükkösök, erdei gyümölcsösökkel kedveskedő indás növényekben gazdag nagykiterjedésű vágásterületek."

33 Ez az elsőrendű vadászterület bekerített vadaskertnek is alkalmas volt, ezért gróf Keglevich Béla itt 4 kh-as vadaskertet alakított ki. A gödöllői koronauradalomból 1863-ban hozatott 2 bikát és 10 tehenet azért, hogy a már évtizedekkel ezelőtt e területről kiveszett szarvast újra szaporítsa. Ez sikerült is neki, mert 1868-ra ez a vadaskerti állomány 5l-re szaporodott. A terület azonban szűknek bizonyult, ezért a fölszaporodott állományt szabad területre bocsátották ki. 30 KOLOZSVÁRY Bálint 1923. 59.p. 31 MONTEDEGÓI Albert Ferenc 1868. 178.p. 32 1904-től Szilvásvárad. A tárgyalt időszakban Szilvás Borsod megyéhez tartozott, 1950-től Heves megye része. 33 FÖLDVÁRY Miksa 1920. nov. 5. 81.p. 151