Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Pálosné Nagy Rózsa: Vadaskertek a mai Heves megye területén a XVIII–XIX. században

Uradalmi vadaskertek és fácánosok Az uradalmakban azok a nagybirtokosok, akik kedvelték a vadat, a vadászatot, és a feltételek is adottak voltak, egyre több gondot fordítottak vadászterületeikre és az ott lévő vadállományra. Tudatosan kezdik el a vad óvását, gondozását, etetését, ami vadaskertek létesítéséhez vezetett. Ez a gondoskodás a vadszaporulaton is megmutatkozott. A kisgazdák földjéről ugyanezt már nem mondhatjuk el. A földek bérlete általában 6 évre szólt, és hat év után a bérleti szerződést meg kellett újítani. így azután egyálta­lán nem volt biztos, hogy az elkövetkező évekre is ugyanazok a bérlők kapják meg a te­rületet. Érthető tehát, hogy a bérlők mások számára nem óhajtották a vadat felszaporí­tani, nem folytattak intenzív vadgazdálkodást. Ezért is volt ezeken a területeken kevés a vad. A legtöbb vadaskertben a szarvas tartására, telepítésére rendezkedtek be. A Bükkben és a Mátrában is a szépen szaporodó szarvasállományt eleinte kerítések között tartották és vigyázták. A Bükkben az érseki uradalom felsőtárkányi vadaskertjében, mint arról már szó volt, 1831-től, a szilvásváradi uradalomban pedig 1863-tól kezdődött meg a szarvas újraszaporítása. A Mátrában a fővadat (a szarvast) a Károlyiak parádi vadaskertjében 1880-8l-ben kezdték el tenyészteni először, s innen szaporodott el a külső területekre. Vaddisznót, vagy ahogyan abban az időben nevezték, a sörtevadat tenyészteni csak zárt és kitörés ellen biztosított vadaskertekben volt szabad. 30 A vadaskertek létesítése mellett az apróvad mesterséges tenyésztését is szorgalmazták. Ennek eredményeként egyre-másra jöttek létre a fácánosok: „Szép számmal és jó sikerrel tenyésztetik ... a közönséges fáczán az egri érsekség birtokain, a kerecsendi berekben, gr. Károlyi Györgynél Al-Debrőn, s bá­ró Orczy Lászlónál T.Örsön. " 3I Szilvási vadaskert 32 Gróf Keglevich Béla uradalma Nagyvisnyó és Szilvásvárad között terült el, Szilvás­várad határában 3900 kh, Nagyvisnyó határában pedig 4572 kh erdőterülettel. A vad ezen a területen mindazokat a feltételeket megtalálta, melyek az eredményes vadtenyésztéshez szükségesek voltak: „enyhe lejtésű bércek, hosszú patakjárta völgyek, ezekben üde, gon­dozott rétek, jó legelők, sűrű, nyugodalmas fiatalosokkal borított hajlatok, csendes zúgok, makkot termő öreg tölgyesek és bükkösök, erdei gyümölcsösökkel kedveskedő indás nö­vényekben gazdag nagykiterjedésű vágásterületek." 33 Ez az elsőrendű vadászterület beke­rített vadaskertnek is alkalmas volt, ezért gróf Keglevich Béla itt 4 kh-as vadaskertet ala­kított ki. A gödöllői koronauradalomból 1863-ban hozatott 2 bikát és 10 tehenet azért, hogy a már évtizedekkel ezelőtt e területről kiveszett szarvast újra szaporítsa. Ez sikerült is neki, mert 1868-ra ez a vadaskerti állomány 5l-re szaporodott. A terület azonban szűk­nek bizonyult, ezért a fölszaporodott állományt szabad területre bocsátották ki. 30 KOLOZSVÁRY Bálint 1923. 59.p. 31 MONTEDEGÓI Albert Ferenc 1868. 178.p. 32 1904-től Szilvásvárad. A tárgyalt időszakban Szilvás Borsod megyéhez tartozott, 1950-től Heves megye része. 33 FÖLDVÁRY Miksa 1920. nov. 5. 81.p. 151

Next

/
Thumbnails
Contents