Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Kalicz Nándor: A kora bronzkori Makó kultúra két települése Heves megyében

Határozott, különös jellege miatt tettük vezértípussá.

17 Szlovákiában ugyan a tálak főleg a tarnabodiakhoz hasonló formában találhatók, de a behúzott vállú, duzzadt peremű vezérforma ott is megvan.

18 A duzzadt peremű tálak első sorban kannelurás dísszel, de hasonló formában főleg a Somogy vár-Vinkovci kultúra Pécs környéki leletanyagában gyakoriak.

19 4. Fazekak. Tarnabodon a gyakori edényformák közé tartoznak. Egy példányt ki lehetett egészíteni, tojástesttel, kissé egyenetlen felülettel, hengeres nyakkal, enyhén kihajló peremmel és a nyakat áthidaló széles szalagfüllel. Magassága 30 cm. Világosszürke, felülete érdes (9. kép 1). Több töredék sorolható ebbe a formakörbe, amikor a nyak éles tagolással válik el a tojás alakú testtől és némelykor hasonló szalagfül hidalja át a nyakat, mint a fentebb bemutatott kiegészített példány (10. kép 15, 11. kép 6-9). Egy példánynál a profil teljesen S-alakú, éles törés nélkül (12. kép 4). A fazekak főleg tagolt nyakkal és olykor füllel Domonyban is otthonosak.

20 Ugyancsak gyakoriak a fazekak Budapesten is.

21 Tiszakürtön a fazékforma a leggyakoribb.

22 Hódmezővásárhelyen is megvannak a hasonló formájú fazekak.

23 Mindebből az tűnik ki, hogy a legtöbbször nagyméretű fazekak a tálakkal együtt a háztartások edénykészletének legfontosabb darabjai közé tartoztak. 5. Amforák. Éppen csak jelzésünk van arra, hogy Tarnabodon megvoltak az amforák is. A fazekakhoz hasonló tojásdad vagy öblös testű, élesen tagolt és főleg szűknyakú edényeket soroljuk ide (8. kép 10, 11. kép 11). Az amforák, feltehetően mint víztartók, a Makó kultúra teljes területén a gyakori edényformák közé tartoznak. Feltehetően Domonyban is megvoltak, csak a profilrajzok nélkül nehéz a fazekaktól elkülöníteni. Budapesten több példányt is meg tudunk különböztetni.

24 A Nyugat-Dunántúlon is megtalálhatók az amforák.

25 Tiszakürtön és Hódmezővásárhelyen nehezen tudjuk az ilyen típusú edények jelenlétét megállapítani. Ennek okát azonban abban láthatjuk, hogy a töredékek alapján sokszor nehéz egymástól megkülönböztetni a fazekakat és az amforákat. Tulajdonképpen a széles vagy szűk száj alapján állapíthatjuk meg, hogy a rokon formákon belül az edény melyik típushoz tartozhatott, továbbá az is megkülönböztető tulajdonság, hogy az amforák öblén sokszor szalagfülek vannak. A fül elhelyezés azonban nem döntő, mert ezek a fazekakhoz hasonlóan lehettek a nyakhajlatban, vagy a nyakat hidalják át. Méretük szerint is hasonlók a fazekakhoz, olykor azonban még felül is múlják azokat. A tarnabodi edények díszítése egészen szerény. A belső díszű különleges tálakat nem számítva, csak a rövid lécbordákat említhetjük a kis bögrén (9. kép 3). Az edények peremének csipkézése és a perem alatt futó lécbordák benyomkodása hat díszítésnek (8. kép 4, 12, 9. kép 9, 10, 11. kép 2). A többi plasztikus kiemelkedés nem is sorolható a díszítés 17 KALICZ, Nándor 1968. 82, 2. típus, és 91. jegyzet. 18 VLADÁR, Józef 1962. l.t. 1-2, 3.t. 1, 3, 5.t. 1, 12, 15, 6.t. 1-2, 14, VLADÁR, Józef 1966. 7. kép 1,6-7, 9. kép 5,7, stb. 19 ECSEDY, István 1978. 2. t. 8-11, 6.t. 33-7, 7. t. 1-3, lO.t. 1-11; BANDI, Gábor 1981. 4.t. 1, 7.t. 2, 9.t. 3, 9, 14-15, lO.t. 2, 6, 9, 12 20 KALICZ, Nándor 1968. 4. t. 10-11, 13-20, 22-27, 29, 5. t. 10, 7. t. 1-15, 8. t. 10-14. 21 KALICZ-SCHREIBER, Rózsa 1994. 4. kép 3, 10, 11, 5. kép 2-4, 6, 10, 16, 6. kép 1-11, 13, 10. kép 2, 12. kép 1-13. 22 CSÁNYI Marietta 1996. 15.t. 1-2, 7-8, 16, 19-22, 24-26, 16.t. 1-5, 7-8, 10, 14-17. 23 KULCSÁR Gabriella 1997. 7.t. 5-6, 8. t.1-6, 9.t. 1-6. 24 KALICZ-SCHREIBER, Rózsa 1994. 5. kép 5, 8,12, 14; 6. kép 14; SCHREIBER Rózsa 1972. I.kép9. 25 FIGLER, András 1994. 5. kép 1.4, 6. kép 9, 9. kép 1. 12