Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

B. Gál Edit: Adatok a gyöngyösi Orczy-kastély építés- és birtoklástörténetéhez

1984-es renoválásnál előkerült falrészletek arra engednek következtetni, hogy a barokk kastély árkádos folyosóval, s erre nyíló szobasorral rendelkezett, s csak a XIX. század elején kapta az egységes zárt udvar-képet. Az átépítési tervrajz szerint a barokk kastély kályháit közvetlenül a folyosóra nyíló fűtőnyílásokon táplálták, míg a klasszicista átépítés fűtőfolyosókat tervezett az épülethez. 1820-as évek a klasszicista átépítés korszaka Míg Orczy Lőrinc leginkább csak vadászatok alkalmával tartózkodott Gyöngyösön, fia József már itt él feleségével Berényi Borbálával a Sólymos utcai (ma Petőfi u. 30-34) belső kastélyban, illetve a főtéri Grassalkovich-házban - ez 1777-ben, a debrő-parádi uradalom bérbe vételével kerül használatukba

12-, amely nagyobb, reprezentatívabb és kényelmesebb is egy család számára a városon kívüli épületnél. Bár a barokk kastély folyamatos használatáról nincsenek adataink, egy 1820-as számadáskönyv bejegyzései szerint karbantartják a kertet és az épületet. A család által foglalkoztatott kertész bére egy fertályra 31 frt 15 kr, a kertészlegényé 20 forint, míg az 5 kertsegítőé 6-6 frt volt. „A Gyöngyösi Kertben a Czitromfák ki és béhordásakor segítő válogatott 7 napszámosnak"

13 l-l frt-ot fizettek. Ezen kívül alkalmaztak „szobatisztogatót" és kocsist is. 1815-ben még az özvegy, Berényi Borbála irányítja a jószágokban a gazdálkodást, s ekkor még a kastély is közös családi tulajdon, hiszen a városi jegyzőkönyvek így emlegetik: „országos vásárok alkalmával a Chéh béli Czizmadiáknak előbbeni helyekre a Méltóságos Orczy Família Háza kerületének mentiben szállíttassanak."

14 A „külső palota sorsában" 1819 körül állt be változás, amikor az fiági öröklés révén II. Lőrincnek és családjának kizárólagos tulajdonába került. A XVIII. század végének, XIX. század elejének gazdasági fellendülése a család építtető tevékenységének terén is lemérhető. Nagyarányú építkezések kezdődnek a pesti és vidéki birtokokon egyaránt (pesti Orczy-ház, kert, újszászi kastély, gyöngyösi épületek stb.). A család építésze ekkor Zofahl Lőrinc. Az ő neve tűnik föl a pesti nagy kert építésének 1819-29 közötti időszakában, az ő tervei szerint kap emeletet és egységes homlokzatot Gyöngyösön a főtéri épületekben elhelyezett családi fegyver-, levél- és könyvtár, s ő az, aki az U alaprajzú barokk kastélyból angolkerttel körülvett, zárt udvarú klasszicista épületet varázsol. Az átépítésre, mint arra egy úriszéki jegyzőkönyvből következtethetünk 1826-ban került sor.

15 Az épület azonban a mai napig magán hordozza a barokk jegyeit. (6/a és 6/b kép) Mint a Zohfal által készített átépítési tervrajzból

16 is látszik, a nyugati és déli szárny belső kialakítása szinte érintetlen maradt A keleti szárnyat lebontották, s - itt nyitva meg az új főbejáratot - teljesen átépítették. A kastélyba érkező látogató ekkor már elhaladt az épület déli frontja előtt és a kerti felhajtón keresztül érte el a bejáratot. A régi kapu fölé került Orczy Lőrincz és felesége Batthyányi Teréz címere. Az udvart lezáró északi szárny új tervezésű. Az átépítési terv alapján, egy kényelmes vidéki főúri otthon képe bontakozik ki előttünk. A földszint nyugati és déli traktusára kerültek a kiszolgáló helyiségek, a konyha, az éléskamra és a személyzet szobái, illetve északra a mosókonyha a 12 B. GÁL Edit 1994. 145. 13 MM Tört. dok. - Orczy-gyűjtemény 14 HML Gyöngyös város jegyzőkönyvei 9. köt. 537. 15 DERCSÉNYI Dezső - VOIT Pál 1978 133. 16 A gyöngyösi Orczy-kastély átépítési tervrajza MM Tört. dok. 125