Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)
B. Gál Edit: Adatok a gyöngyösi Orczy-kastély építés- és birtoklástörténetéhez
„telepszik le" családjával. A XIX. század folyamán - Lőrinc ingatlanait kivéve - részben ajándékozás, részben adás-vétel útján az egykori „Nyáry-vagyon" a város illetve idegen családok kezébe került. Orczy II. Lőrincnek nem született fiú gyermeke, így leányági örökösödés révén az ő része is „idegenekre" szállt. így ezen részek a Szapáryak, a herceg Auerspergek, a Westphalenek, majd a Wildburgok birtokába kerültek. A család, illetve annak leányági leszármazottai egészen az 1930-as évekig „jelen vannak" a településen. Végül az 1930-as évek közepén Wildburg Arthúrné eladja a kastélyt a városnak. Ezzel az Orczy család és leszármazottainak birtoklása végérvényesen megszűnik Gyöngyösön. Az oppidumnak az 1700-as évek elején a fő útvonalai délről a Csapó utca, a Szt. Bertalan templom környékén a Piarcz utca és az innen keletnek forduló Bene utca. A piactól észak felé vezet a Sólymos utca, illetve nyugat felé átkelve a patakon a Tó (Tót) utca. Ezen útvonalak mellé, illetve a város nyugati felén lévő Szt. Orbán templom köré települt a lakosság zöme. Ez a beépítettség jól látható azon az 1730-as évek végi, 40-es évek eleji térképen 3 , amelyet Gyöngyös legrégebbi térképeként tartunk számon (1. kép). Az ispotály (a Szt. Erzsébet templom) mint minden településen, itt is a város keleti határán kívül feküdt, az Egerbe vezető szekérút mellett, a minden évben felosztásra kerülő kertek között. Ezt a területet szemeli ki saját maga számára Orczy István földesúr, hogy ott majorságot, kertet hozzon létre. A kastély építésének és birtoklásának egyes fázisai Földesúri majorság a város határán kívül - 1723-1742 Orczy István az 1720-as években már a város egyik legnagyobb földesura, a jászok és kunok kapitánya. (2. kép) 1723-ban kerthelyet kér és kap a tanácstól, azt a területet, amelyen ma is a kastély áll. „ Tekintetes Nemzetes és Vitézlő Orczy István úr eő Kegyelme felszólítására kiküldetett Bíró és Nótárius uramék, hogy mivel az Ispotályon belül lévő kertek sorában kívánna eő Kegyelme elfoglalni maga majorságára, földesúri hatalmából is egy darab kert helyet, akinekis midőn a bírói szemléről megérkeztének volna és előadták, hogy azon puszta kert legyen a Sz. Erzsébet templomon belül Zely György úr szomszédságában egy felől, más felől pedig az Egri Szekér út mellett be a Mérgesig, mely puszta kerthely szabadossan 2. kép. A birtokszerző báró Orczy István (Fotó: Lónyainé Nagy Éva) 3 MOL S 21 Nr. 31. Bár a korábbi kutatások a térkép készítésének idejét az 1750-es évekre tették, az újabb források adatai szerint (B. GÁL Edit 1993. a 14—15.p.) valószínűbb az 1730-as évek végi, 1740-es évek eleji kormeghatározás. 121
