Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)
Kalicz Nándor: A kora bronzkori Makó kultúra két települése Heves megyében
A 12 kora bronzkori objektumból négy tartalmazott viszonylag sok leletet (II/cserépcsomó: 87 db, Illa. gödör: 308 db, IIIc. gödör: 64 db, IVb-c. gödör: 82 db), a többi 8-ban igen kevés, lényegében csak a kormeghatározásra elegendő leletet találtunk. A kerámia alkotta néhány kő kivételével az összes leletanyagot s ennek jellege minden objektumban azonos volt, ezért lehetőnek tartjuk, hogy tipológiailag együtt ismertessük őket. Csaknem mindegyik edényre jellemző a redukciós égetés, ezért legnagyobb részük felülete a szürke szín minden árnyalatával rendelkezik a világostól az egészen feketés színűig. A töredékek többféle edényből származnak, de típusuk nem sokféle. Nehezen lehet a „finom" és a „durva" kategória szerint szétválasztani az edényeket, mivel a határozottan elválasztható minőség között (finoman simított külső és durva rücskös vagy seprős felület) nagy mennyiséget képviselnek az átmeneti típusok. A soványításra finom szemcséjű homokot, vagy ritkábban apró kavicsszemcséket használtak. Az edényeket illetve a töredékekből megállapítható formákat a következő fő típusokba sorolhatjuk: 1. Belső díszű (talpas) tálak, karcolt mintával, többnyire talppal, ritkábban csak erősen profilált aljjal. Kettő ilyen kiegészíthető töredék került felszínre (8. kép 5a-b, 9. kép 2a-b). Mindkettő fordított csonka kúp alakú. Az egyik belső dísze őrzi a Makó kultúra legáltalánosabb, négyes tagolású un. csillagdíszét, amikor a két szemben lévő háromszög kitöltő mintája különbözik a másik két, egymással ugyancsak szemben levő háromszög mintájától (8. kép 5a-b). A másik hasonló tálnak a szokásostól eltérően 7 ágú a karcolt „csillagdísze", melynél az érintkező háromszögeket sűrű, vízszintesen huzigált tűzdelt barázda dísz tölt ki (2. kép 2a-b). A belső díszű talpas tálak a Makó kultúra legjellegzetesebb edényei közé tartoznak. 5 Az egész elterjedési területen megközelítően hasonló alakban és méretben vannak jelen. (Legáltalánosabb a 18-20 cm szájátmérő). Annak ellenére, hogy a Makó kultúra temetkezései még meglehetősen kis mennyiségben ismeretesek, meg lehet állapítani, hogy a legtöbb temetkezésnél jelen van a belső díszű talpas tál is. 6 Újabban a lelőhelyünkhöz közeli Kompolt 14-es lelőhelyen tárták fel a Makó kultúra 2 hamvasztásos sírját, és az egyikben szintén előfordult a belső díszű talpas tál. 7 Olykor a települési objektumokban is olyan az említett tálak helyzete, hogy nem közönséges használatukra gondolunk, még akkor sem, ha töredékeik számos objektumban megtalálhatók. 8 Úgy érzem, az újabb sírlelettel is megerősítve jelenthetjük ki, hogy a belső díszes talpas tálak akár épségben akár töredékesen kerülnek elő, nagy valószínűséggel sorolhatók a szakrális szféra körébe a Makó kultúra teljes elterjedési területén, a Somogyvár-Vinkovci kultúrában, és a késő Vuçedol kultúra lelőhelyein, beleértve a Ljubljana csoportot is. Kizárólag ezeknek a kultúráknak sajátja a belső díszű talpas tál. 2. A „finom" kerámia körébe sorolható a kis bögre kettős kónikus testtel, hengeres nyakkal és kihajló peremmel (9. kép 3). A tarnabodi kiegészíthető példánynak az a része hiányzott, amelyiken minden valószínűség szerint a fül helyezkedett el. A sötét színű, gondosan simított kis bögre vállán 3x2 függőleges borda ül. Egy hasonló bögre kisebb, 5 KALICZ, Nándor 1968. 82 és 90.jegyzet. 6 KALICZ, Nándor 1968. 82 és 90.jegyzet; KALICZ-SCHREIBER, Rózsa 1994. 2. kép 2a-b, 13. kép 7a-b és a 24.jegyzet. 7 Vaday Andrea említett ásatása. GOGÂLTAN, Florin 1998. 8 Pl. KALICZ-SCHREIBER, Rózsa 1994. 4. kép la-b; FIGLER, András 1994. 4. kép 1, 6. kép 1-5; FIGLER András 1996. 1.1. 1; KULCSÁR 1997. 3. t. 1-2, G. SZÉNÁSZKY Júlia 1987-88. 11. kép la-b. 10
