Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Horváth László: Adatok a hatvani temetők, temetkezések történetéhez

14. kép. Síremlék a hatvani csata helyszínén. 15. kép. A hatvani csata Kossuth téri emlékRobotkay Lajosné felvétele oszlopa. Horváth László felvétele 1995. Az első világháború áldozatai kiemelkedően nagy számban találhatóak a hatvani temetőben. Mivel Hatvan jelentős vasúti csomópont, a sebesült szállító vonatok az itteni vasútállomáson megállva, sokszor a szerelvényekről az útközben elhunytakat, a haldoklókat is lerakták. Ezek eltemetéséről helyben gondoskodtak, csakúgy, mint az iskolákból, óvodából Hatvanban átalakított szükség katonai kórházak halottjairól. 1918-19-ben pedig a harctéri sebesülések mellett a spanyolnátha járvány áldozatait is nagyszámban itt kellett elhantolni. (A megközelítőleg 1000 világháborús halottnak végső nyughelyet adó Hatvanban valósággal új temetőt voltak kénytelenek nyitni az események hatására. Az 1915-ben megnyitott Ujhatvani Bercsényi úti temető azért jött létre, hogy a vasútállomás közelségét felhasználva, itt helyezhessék el a katonavonatok hordta halottakat.) A mai 13-as parcella volt az első világháború áldozatainak temetője. Eredetileg 254 előre gyártott kő- illetve betonkereszt jelölte a sírok helyét. 1985-ben azonban ezt a temetőrészt fölszámolták, s csak egy jelképes területet hagytak meg a parcella sarkán 113 eredeti betonkereszttel a kegyelet jeleként.

48 Az 5. parcella volt eredetileg a református temetőrész. A „Hatvani Protestáns Egyházat" csak 1892-ben kezdték el szervezni. A Református templom a Dózsa téren - hajdani öregtemető környéke -, 1898-ra épült föl, az ujhatvani evangélikus templom pedig 193548 RING Lajos 1996. 19. 105