Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Vaday Andrea: A tipikus szarmata telepjelenség Kompolt-Kistéri tanya 15. lelőhelyén

Atipikus telepjelenségek az Alföldön Az 1938-ban feltárt Hódmezővásárhely, solt-paléi telepen

26 a 17. objektumban egy csecsemő csontváz került elő, mely „szabálytalanul" zsugorítva a bal oldalán feküdt. Ez az objektum egy kis négyszögletes, tetőszerkezetes épület volt, melyet vágott egy gödör is, a gyerekcsontváz a padlón feküdt az építmény belsejében.

27 Ugyan Párducz Mihály sírnak nevezi, de az ábra és a leírás kétségtelenül telepjelenségre utal. Kopáncs, Lelik tanyán 1941-ben feltárt teleprészen két olyan objektum is volt, melyben csontvázat találtak.

28 A feltáráson őskori és középkori telepobjektumok ill. őskori sír is volt. A 3. gödörben egy - az objektummal egykorú - hanyattfekvő vázat, az 5. gödörben pedig „égési nyomok nélkül" egy másik ember maradványát bontották ki.

29 A részletes közlésben

30 3. gödör leírásánál hulladékgödör kerámia töredékei szerepelnek (köztük egy hombár is)

31 „Ebbe a gödörbe volt elhelyezve a 2. sír csontváza". A sírleírásnál részletezte: „A gödör aljában hosszában kinyújtva feküdt" a halott. „Bolygatatlan, irányítása DDNyÉEK, fejjel DDNy-nak. A csontváz hossza 170 cm. Melléklete nem volt, ha csak annak nem tekintjük a fej közelében összetörten előkerült nagyobb agyagveder (sic!) töredékeit. Azért nem tarom minden kétséget kizáróan a sír mellékletének, mert egyes darabjai a gödröt kitöltő lazább föld felsőbb rétegeiből kerültek elő más cserepekkel együtt".

32 Az értékelésnél még kiegészíti avval, hogy „ Nem kérdéses a 3. gödörből előkerült 2. sír kora. Irányítása teljesen egyezik a 3. szarmata kori sírral, de az előfordulás körülményei is amellett szólnak, hogy a telep szarmatakori lakosságának egy tagját temették a gödörbe".

33 A másik objektum az 5. gödör, melyben az előzetes jelentés szerint egy csontváz volt égési nyomok nélkül. A publikációban a méhkas formájú gödörből egy emberi felső lábszár- és felkar töredékei kerültek elő. Mellettük ugyancsak egy hombár töredék volt a gödör anyagában.

34 A lelőhely összesítő rajzán

35 jól látszik, hogy az 5. gödör egyrészt szomszédos a fentebb leírt 3. gödörrel, de ugyancsak a közelében van az 1. és 4. gödör. Az 1. és 4. gödör ásásakor feldúltak egy sírt (l.sz. sír), a csontok egy része akkor belekerült az 1. gödörbe.

36 így lehetséges, hogy a közeli gödörbe is az őskori sírból került be a betöltésbe az embercsont, de az sem kizárt, hogy szarmata lakos maradványainak kell őket tekinteni. Hasonló - csak csontváz részt tartalmazó - gödör Tiszaföldváron is előkerült.

37 A következő példa: Szó'reg, 1899 óta ismert lelőhely, melyet olykor Szőreg-, olykor Újszentiván-, vagy Iván-téglagyár néven közöltek. A lelőhelyről szarmata sírok, gödrök, gepida és koraavar temetőrészlet ismert. Csal lány Dezső 1942-es ásatásából egy objektumra kell részletesebben itt kitérni.

38 A publikációban ezt „Rundes Grab aus der Hunnezeit mit 26 PÁRDUCZ Mihály 1938. 103. 27 PÁRDUCZ Mihály 1938. Abb. 1. 28 PÁRDUCZ Mihály 1941. PÁRDUCZ Mihály 1942. 29 PÁRDUCZ Mihály 1941. 176 30 PÁRDUCZ Mihály 1942. 31 PÁRDUCZ Mihály 1942. 114-115, IV.tábla 12. 32 PÁRDUCZ Mihály 1942. 118-119. 33 PÁRDUCZ Mihály 1942. 120. 34 PÁDUCZ Mihály 1942. 114. 35 PÁRDUCZ Mihály 1942. Abb. 1. 36 PÁRDUCZ Mihály 1942. 118. 37 ld. alább 38 CSALLÁNY Dezső 1961. 147. 80