Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

H. Szilasi Ágota: Költő és festő, irodalom és festészet. Tárkányi Béla és Kovács Mihály barátságáról

Tarkányi szépen ívelő pályája azonban 1856 őszén megtört, mert mendemondákra alapozott mesterkedés folytán ellenségei eltávolíttatták őt az egri érseki hivatalból; Bartakovics érsek Egyekre helyezte plébánosnak. Kovács Bécsben, Párizsba utazása előtt kapta meg a rossz hírt s bár saját sorsa is aggasztotta így vigasztalta barátját: „Ha a sors minden csapásit mellyel ez életben velem éreztetett, egyben összpontosítanám, érzékenyebben nem sújthatna, mint utolsó leveled tartalma, ez annyira szívemre hatott, hogy egésségem véghetetlen változáson ment keresztül, s lehetetlen volt azonnal felelnem... - Lásd a gonoszok czéljukat érték, ettől mindig tartottam... Csak sorsod és jövendőd kísértenek agyamban, midőn czélodhoz oly közel gondoltalak, egyszerre követ gördítenek elébed."

102 A következő levélre, melyben Tarkányi bizakodóan írja le jövőjét így válaszol: „Utolsó soraid az Isteni gondviselésbeni bizodalommal s a végzetbeni megnyugvásommal lecsillapíták szívem viharát, annyira a'mennyire: teljes megnyugvásomat majd akkor fogom találni, ha téged szeretett Bélám érdemeid polczára jutva látlak, honnan biztosan hiszem áldást fog árasztani a jóban gyönyörködő szíved, mindazokra kik azt megérdemlik.... kitűnő tehetségeddel kivívod magad, nem kételkedtem soha..."

103 S a jövőben Tarkányi valóban sokat tett másokért, a hazai kultúráért, a tudományért és egyházáért, aminek meg is lett a jutalma. Még egyeki „magányának" éveiben, 1857-ben, a Szent István Társulat gondozásában, Toldy Ferenc előszavával költeményei, majd 1862-ben Bibliafordítása jelent meg. Később, amikor Arany János szerkesztésében a Kisfaludy Társaság megindította a külföldi irodalom kiemelkedő alkotásainak kiadását, a régóta szunnyadó Messiás fordítását is megjelentették. 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia, 1867-ben pedig a Kisfaludy Társaság választotta tagjai közé. A következő évben egri kanonokká, majd 1872-ben borosmonostori címzetes apáttá nevezték ki. 1868-as kanonokká választásával a már régen megérdemelt helyére került. Tarkányi életrajzírója szerint közvetetten Kovács Mihálynak is része volt abban, hogy ez a „19 éve óhajtott" (Kovács) esemény bekövetkezhetett. 1860-ban, amikor szóba kerülhetett Tarkányi kanonokká jelölése, báró Orczy László Egerben járt, ki mint Kovács pártfogója jól ismerte a költőt. így szívesen szólt néhány szót az érsek úrnál Tarkányi kanonokká jelölésének érdekében.

104 Már mint kanonok választották meg Ipolyi Arnold utódaként a Szent István Társaság alelnökévé. E megtisztelő pozícióban gyakran utazott. Sokat látott, sokat tapasztalt, miközben a külföldi kultúrák világában oly járatos Kovács folyamatosan ellátta tanácsokkal, hogy mint mondta „táguljon művészi látóköröd". Utjai során Tarkányi valóban még több ismeretre és élményre tett szert a képzőművészet terén is, mely tudását itthon a Magyar Képzőművészei Társaságon belül, leginkább mint az egyházi művészet szakértője kamatoztatta. A Mátyás-templom restaurálásakor például egy alkalommal Ráth Györggyel is vitába bonyolódott egy festett ablak ikonográfiájával kapcsolatosan s mint a Képzőművészeti Társaság megbízottja kereste fel Münchenben Benczúr Gyulát, az ottani festőakadémia tanárát is, hogy térjen haza. Megbeszélésük eredményeként Benczúr nemsokára Budapesten telepedett le. Tarkányi volt az is, aki az esztergomi érsek megbízásából megszerezte a Bertinelli képgyűjteményt, melyre először Bartalos Gyula hívta fel a figyelmét. Tarkányi tehát mindent, ami magyar, ami nemes céllal bíró volt tehetsége szerint pártolt. Kezdetben sokszor nélkülözésig kimerítve anyagi forrásait áldozott, csakhogy vala102 Kovács Mihály 1856. október 15-i leveléből OSzK Kézirattár. 54.57. 103 Kovács Mihály 1856. november 6-i leveléből ОSzK Kézirattár 54.57. 104 BENKÓCZY Emil, 1910. 101-103. 682