Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)
H. Szilasi Ágota: Költő és festő, irodalom és festészet. Tárkányi Béla és Kovács Mihály barátságáról
tet. 61 így F áy András (1786-1864) meseíró, az egyesület 1842-ben megválasztott elnöke javasolta, hogy évente egy-egy festményt ajándékozzon a műegylet a Nemzeti Múzeumnak. De a lapokban elhangzottak olyan nyilatkozatok is, melyek a műegylet törekvéseit megértően fogadták. így a Toldy Ferenc és Bajza József által szerkesztett „Athenaeum" a következő véleményre helyezkedett: „Szükségtelen bővebben fejtegetni, mely helyesen cselekvék az egyesület, hogy a külföldnek is megnyitja termeit..., mert így fog a magyar talentumnak méltó versenytért nyitni, s ösztön, a boldogabb csillagzat alatt előbb haladottakat utol érni, köztök méltó rangot vívni ki... 62 Egyre gyakoribbá váltak az olyan költemények, melyeket műalkotások, illetve művészsorsok inspiráltak. A század első felében Ferenczy István és művei körül kialakuló, ünneplésig fokozódó lelkesedés, majd életének szomorú, elfeledésre, visszavonulásra kárhoztatott utolsó évei sok költőt megihletett. 63 A számtalan vers mellé unokahúgának, a tragikus sorsú, romantikus életérzésekkel átitatott költészetű Ferenczy Teréznek szép verséből idézek: „...Ki mint félig gyermek, romiadékin pihen A régi Rómának, S ifjú képzetében uj triunphust teremt Távol bús honának; Kinek vándorbotja a dús Itália Babérhajtása volt, Most mint koldusbotra, népének hű fia, Görnyedten meghajolt..." 64 (Szobrász bátyámhoz, május 3.1853) Párhuzamba állítva az európai és a magyarországi irodalmi tendenciákat, bár egy kissé előreugorva az időben, hazai regényirodalmunkban is felfedezhetünk olyan képzőművészettel foglalkozó történeteket, melyek elméleti fejtegetéseiket életrajzi burokban tárják az olvasók elé. A XIX. század első felének életérzéseit felelevenítve jelent meg Csathó Kálmán (1881-1961) Szép juhászné című regénye 1936-ban, melyet korának felerősödő nosztalgikus hangulata hozott létre. A regény főhőséül a biedermeier kor legnépszerűbb életkép festőjét, Borsos Józsefet választotta, s a korra oly jellemző ellentétek közepette a kialakulófélben lévő polgári élet jellegzetes eseményei, érzelmei, elvei vonulnak fel a történetben. A fellobbanó művészi álmok és a tehetségölő sekélyesség között őrlődő művész sorsa hasonlítható Petőfi néhány szelíd iróniával megírt családi verséhez, bordalához, vagy a kor számtalan nagyságának életsorsához: Vörösmarty és Széchenyi lelki elborulásához, vagy Teleky László öngyilkosságba torkolló életéhez, 65 de Kovács Mihály nem túl dicsőséges pályafutását is ide sorolhatjuk. Majd Gárdonyi Géza (1863-1822) az, 61 Szemelvények... 1948. 59. 62 SINKÓ Katalin, 1995.18. 63 KIRÁLY Erzsébet, 1995. 56. Ferenczyn kívül, főleg a század utolsó évtizedeiben a zseni illetve festőfejedelem magaslataiba emelték a híressé vált festőkert, díszes ünnepségeken magasztalva őket, olykor dicsőítő versek és babérkoszorúzás formájában. 64 FERENCZY Teréz, 1983. 50. 65 ZOLNAYBéla, 1993. 116. 672
