Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

H. Szilasi Ágota: Költő és festő, irodalom és festészet. Tárkányi Béla és Kovács Mihály barátságáról

„költészet varázsfénye" sem, melyet leginkább Kölcsey Ferenc majd Arany János versei teremtettek meg a honi műemlékek köré.

51 Toldy Ferenc, kinek indítványozására 1836ban létrejött a magyar nyelv felkarolását, fejlesztését szorgalmazó Kisfaludy Társaság, a kialakulóban lévő pesti művészeti életért is sokat tett. Bajza Józseffel és Vörösmarty Mihállyal együtt felkarolta a fővárosban letelepedni készülő Barabás Miklóst, s az 1840-ben magalakuló Pesti Műegylet munkáját is figyelemmel kísérte.

52 Az irodalom és a képzőművészet szoros kapcsolatának másik fóruma a sajtó volt. 1817 az a kezdő dátum a magyar sajtótermékek történetében, amikortól az újságok hasábjain rendszeressé váltak a képzőművészeti témájú írások. A „Hazai s Külföldi Tudósítások" mellékleteként, a Kulcsár (Kultsár) István (1760-1828) által elindított „Hasznos Mulatságok" rovatban, a festészet technikai kérdéseitől a szakkifejezések magyarázatán át a kortárs művészekről szóló életrajzokig s egyes művek bemutatásáig, sokféle cikk jelent meg. Kezdetben feltehetően külföldi lapokból átvett fordításokról lehetett szó, mégis a „Hasznos Mulatságokénak a szépművészetek népszerűsítésében nagyon nagy szerep tulajdonítható. Fontosságuk a magyar képzőművészeti kultúra fejlesztésének fényében, és a magyar képzőművészeti nyelv kialakításának megkezdésében értékelendő. A név nélkül megjelent írások, fordítások nagy részének tárgyköre egybe esik Kazinczy érdeklődésével, de az sem kizárható, hogy Kölcsey állt a cikkek válogatásának hátterében.

53 Az a körülmény, hogy a főnemesség elsősorban külföldről hozatott művészeket a „Tudományos Gyűjtemény" című folyóiratot is arra indította, hogy 1818-as 11. kötetében a magyar művészet elismertetésével foglalkozzon. Felhívta az olvasók figyelmét, hogy értesítsék az újságot, ha valami művészi produktumról tudomást szereznek: „...hogy megismertessük az olly művészt is, ki szemérmesen rejtődzik olly produktuma mellett, mely őneki és hazájának becsületére válik. Ezen hazai levelek időrőlidőre, hadd ismertének meg a hazai mívészeket és az ő mívészi termékeiket... had épüljön ez által a honi mívészségnek egy oltár...."

54 Egyre népszerűbbek lettek a divatlapok is, melyek a szabadságharc előtt inkább csak képes irodalmi lapok voltak, de a nemzeti öntudat felébresztése s a reformmozgalom eszméi mellett álltak ki s fontos ízlés és tudatformáló szerepük volt. Az 1833-ban induló „Regélő" Széchenyi javaslatát követve a hölgyeket igyekezett megnyerni a nemzeti művelődés ügyének, s testvérlapja a „Honművész" gyakran számolt be képzőművészeti eseményekről. E lapokban közölt illusztrációk színvonala azonban jócskán elmaradt a korábban Kisfaludy „Aurórájában" megjelentektől. A negyvenes években felpezsdülő irodalmi élet következő terméke az inkább arisztokratikus hangvételű „Honderű" és a középnemesség lapjának tekinthető, Vahot Imre szerkesztette „Pesti Divatlap" volt. Ez utóbbi Nemzeti Képcsarnok című sorozata leggyakrabban Barabás Miklós litográfiáiként került az olvasók elé, így ezúttal elfogultság nélkül is művészi színvonalú müvekként értékelhették a megjelenő illusztrációkat a kortársak. A harmadik divatlap az „Életképek" volt ebben az időszakban, melyben ugyancsak jelentek meg litográfiák - portrék, életképek és divatképek - szintén Barabás rajzai nyomán.

55 51 Tarkányi Béla: Várromok című verse 1857. november 7-én jelent meg Szelestey László „Szépirodalmi Albumában". 52 BARABÁS Miklós, 1985. 103. 53 FRIED István, 1989. 153. 54 SZÁN A Tamás, 1901. 13. 55 KŐSZEG Ferenc, 1981. 137. 670