Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

H. Szilasi Ágota: Költő és festő, irodalom és festészet. Tárkányi Béla és Kovács Mihály barátságáról

pártolás egyéniségeinek méltatására itt nincs mód, de tevékenységükre emlékezve felsejlik Madách Imre Tarkányi Bélához írott baráti levelének egy mondata, melyben „ Új virágzásnak indult kis Athén "-nak nevezte Egert.

6 A XIX. század elején Fáy János gyűjteménye már látható volt az egri Líceumban,

7 melyet Pyrker János László érsek magas kvalitásérzékkel összeválogatott képgyűjteménye követett.

8 A közel 200 db-os kollekciót az érsek Velencéből hozta magával Egerbe és az érseki palotában új épületszárnyat építtetett számára. A festményeket 1828-1844-ig nyilvános képtárként tárta az érdeklődők elé, mely érdeklődők között Kazinczy Ferencet

9 is megtalálhatjuk. Pyrker, ez a nagyműveltségű érsek és német nyelvű költészetünk kiemelkedő egyénisége nem csak Eger városának kulturális életére volt nagy hatással. A reformkor nagyjaihoz csatlakozva a magyar kultúra felemelkedésének jeles támogatóját tisztelhetjük benne, mivel ő volt az, aki az 1836-os reform országgyűlésen tett felajánlásával megteremtette az akkor még műalkotásokban szűkölködő pesti Magyar Nemzeti Múzeum képtárának alapjait. Ez, az Egerből elszármazott képgyűjtemény vált tehát a főváros első állandó képzőművészeti kiállításává, mely 1846-ban nyitotta meg kapuit a látogatók előtt s a felnövekvő első magyar festőnemzedék szellemi táplálékául szolgált.

10 Pyrker szellemiségének emléke halála után még hosszú évtizedekig érezhető volt Egerben, s emberi nagysága Tarkanyit is vonzásában tartotta. Az Eszterházy Károly által az 1770-es években építtetett Líceumban, mint a tudományok tervezett fellegvárában, Bartakovics Béla érsek volt az, aki követve elődjét 1872-ben megalapította az érseki képtárat, s tette ezt azokra a magángyűjteményekre alapozva, melyek a XIX. században a városban szépen gyarapodtak. Ersekek, kanonokok, prépostok és világi személyiségek hagyományozták gyűjteményüket az elkövetkező évtizedekben a képtárra, bizonyságot téve a városban létező magas színvonalú művészeti, irodalmi és tudományos életről.

11 6 HUTKAY Lipót, 1909.46. (Madách Imre levele Tarkányi Bélához, Alsó-Sztregova, 1864.szept. 8.) 7 SZANA Tamás, 1901.7. 8 Pyrker emlékkönyv, 1987. 9 Kazinczy Ferenc 1787-ben is járt Egerben, mint „Pályám emlékezete" című könyvében említi és tiszteletét tette Eszterházy Károly püspöknél is, kiről elragadtatással emlékezett meg. Pyrker érseknek több alkalommal is vendége volt, kinek „Perlen der heiligen Vorzeit" című költeményeit „Szent Hajdan Gyöngyei" címen (Buda, 1830) le is fordította. BREZNAYImre, 1995. 47.; Pyrker 1833-ban kérte fel a Rómában tartózkodó id. Marko Károlyt költeményeinek illusztrálására, „A szent hajdan gyöngyei" című festmény elkészítésére. A kép felirata: „Aus den Perlen der Heiligen Vorzeit". Ez a kép Pyrker gyűjteményében az egyetlen magyar festőtől származó mű volt s ez a festmény volt az első, Itáliából Magyarországra került Markó-kép. Pyrker gyűjteményében először Egerben, majd a Nemzeti Múzeumban volt látható. MNG, L. sz.: 3076. In: Bodnár Éva, 1980. IV sz. kép. 10 Henszlmann az 184l-es pesti műkiállításról ír cikkében elemzi a nemzeti művészet létének fontosságát, s felsorolja azokat a tényezőket melyek elengedhetetlenül fontosak ahhoz, hogy létrejöhessen a színvonalas magyar művészet. Elsőként emeli ki a régi klasszikus gyűjtemények felállításának szükségességét. HENSZLMANN Imre, 1990. 156. 11 Egri Képtár vezetője és katalógusa, 1979. 1871-ben Aszalay László egri kanonok s 1873-ban Bartakovics Flóris gyűjteménye alapozta meg a képtárat. 1893-ban került Kovács Mihály hagyatéka az addig csak külföldi képeket tartalmazó kollekcióba. Pánthy Endre nagyprépost 1906-ban bekerülő hagyatéka a jelenlegi gyűjtemény legkiemelkedőbb darabjait tartalmazta. 1920-ban Samassa József érsek elsősorban magyar festményeket tartalmazó gyűjteményével szaporodott a kollekció. Szmrecsányi Miklós is, akinek a gyűjtemény első tudományos feldolgozását köszönhetjük, a képtárra hagyta festményeit. (Jelenleg készülőben van az új kutatásokra épülő katalógus) 661