Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Király Júlia: Tárkányi Béla költészete

Egyháza felé fordul. Szándékosan használom az „egyháza" szót, mert még azt sem érzem, hogy hazája gyászában esetleg Istent keresné, segítségért kiáltana. Visszavonul a római katolikus egyház szertartásai, liturgiái közé, s a már jól bevált formákban dolgozik. Istenről szóló verseiben csak az általános, örök érvényű igazságok megfogalmazásáig jut el. Hiányolom, hogy fel sem merni egy pap lelkében az, ami például Kölcsey Himnuszában már megfogalmazódott. Hogy költeményeiben is áldásért, segítségért fordulni Istenhez, hogy megmentse ezt a hazát. Tarkányi nem vállalja költészetében a nemzetért az Istennél közbenjáró szerepét. Ami a Honáldozat című balladájával elindult, sajnos nem folytatódott tovább. Ez annál is meglepőbb, mert titkárként, papként, emberként sokat tett a bujdosásra, visszavonulásra kényszerített hazafiakért. Bár a római katolikus egyházon belül méltányolták működését, nem tudott kilépni, nem tudott újítani. A bevált formákat, módokat megtanulta tökéletesen alkalmazni, de nem emelkedhetett fel jelentős kortársai közé. IRODALOM Arany János tanulmányok. 1982. Nagykőrös. BENKÓCZY Emil 1910. Tarkányi Béla élete és költészete. Eger. 1911. Tarkányi Béla költemények. Eger. Berzsenyi Dániel összes versei. 1986. Budapest. BREZNAY Imre 1995. Eger a XIX. században. Eger. Greguss Ágost tanulmányai. 1872. Pest. HUTTKAY Lipót 1909. Tarkányi élete, kisebb művei. Eger. IMRE László 1988. Arany János balladái. Budapest. KISS Péter 1993. Arcvonások Eger művelődéstörténetéből. Eger. LÖFFLER Erzsébet é. п.: Két és fél évszázad az egri püspökök történetéből. Eger. MADARÁSZ Flóris 1908. Pyrker és a magyar írók. Eger. NAGY József 1978. Eger története.'Budapest. SZERB Antal 1980. A magyar irodalom története. Budapest. SZERDAHELYI István 1995. Irodalomelméleti enciklopédia. Budapest. Tarkányi Béla költeményei. 1857. Pest. VARGA Pál 1994. A gondviseléshittől a vitaiizmusig. Debrecen. 656