Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Bitskey István: Balassi Bálint egri éveiről

telét kívánta számára a kamara biztosítani. Kétségtelen, hogy a végvári rendszer fen­ntartása ekkortájt igen költséges volt, a birodalom hadi és adminisztratív gépezete nagyon nehezen tudott megbirkózni a török elleni állandó védelmi berendezkedés hatalmas kiadásaival, hiszen „nemcsak a háború, de a béke is igen költségessé vált". 12 Napirenden voltak a végváriak panaszai, a zsold elmaradása miatt történt lázongások, a katonák lerongyolódását és éhezését ecsetelő beadványok okozta konfliktusok. 13 Ilyen körülmények között érthető, hogy a kamara az olcsóbb megoldást kereste, nem sokat törődve azzal, hogy a végvári tisztek közt ellentéteket szítanak a jövedelmek átrendezését célzó intézkedései. Nem tudjuk, hogy Dersy tiltakozásának helyt adott-e a kamara, erre vonatkozó ada­tot nem sikerült találnunk, az viszont bizonyos, hogy Balassi az elkövetkező években nem panaszkodott fizetsége elmaradására vagy hiányára. Mint láttuk, Dersy Gáspár azt jósolta, nem sokáig marad Balassi Egerben. Jóslata csak felerészben vált be, ugyanis „a magyar Amphion" éppen négy esztendőt töltött el a vár falai között. Több adat is egyértelműen arra mutat, hogy 1582 végén távozott onnan. Mint tudjuk, Balassi a liptóújvári őrség fizetését évente az alsóausztriai császári és kirá­lyi kamarától (Niederösterreichische Kamer Rath) nyugta ellenében vette át, s e nyugták aláírásából világosan látszik, hogy csakis 1579-1582 között szerepel neve alatt a meg­jelölés: egri hadnagy, ötven lovassal („Haubtman auf Erlach, Haubtman über 50 Pferdt auff Erlau") 14 Az Egerben keltezett utolsó nyugta dátuma: 1582. jun. 30., s a következő évben már nem szerepel neve alatt az egri hadnagyi tisztség, 1583 áprilisában már csak „Balassi Balint von Gyarmath Freyherr". Ezen túl maga a költő is úgy nyilatkozott egy későbbi, Ernő főherceghez írott leve­lében, hogy négy esztendőt töltött Egerben. A Bálint ellen ármánykodó rokon, Balassi András vádaskodó levelében unokaöccsének egri és újvári „gaztetteit" emlegette, erre írta válaszul a költő: „Becsületem, sértetlen jó hírem-nevem mellett tanúskodni felhívom egész Egert, ahol ha a négy év alatt egyszer-másszor köztem és bajtársaim között egyenetlenség támadt is, az úgy ki lőn mindig egyenlítve, hogy becstelenségről szó sem volt, csak egyszer ítéltettem el csekély bírság fizetésére". 15 E nyilatkozatot figyelembe véve megállapítható, hogy Balassi 1579 februárjától 1582 végéig szolgált az egri várban, ugyanis a négy év említése csakis így válik jogossá. Más kérdés, hogy később, 1583 és 1584 folyamán is csatlakozott néhány esetben az egri vitézek portyáihoz, amelyekre az akkori szokás szerint a környék végházainak vállalkozó kedvű vitézei mindig is együtte­sen indultak, ezeken azonban Balassi már nem egri hadnagyként vett részt. A költőnek Egerben töltött négy évéről sajnálatosan kevés megbízható adat maradt fenn. A Balassi András levelében foglaltak nyilvánvalóan túlzások és rosszindulatú vádas­kodások, mindössze három esetben van adatunk arról, hogy az egri hadnagy bajtársaival kisebb viszályba keveredett (Zrínyi Boldizsárral 1582 márciusában, Borbély Andrással 1582 novemberében támadt nézeteltérése, s még 1581 februárjában emberei megtámad­tak egy küldöncöt). 16 Ha ennél lényegesen több lett volna számlájára írható, akkor aligha mert volna Ernő főhercegnél az őt ért vádak ellen olyan erélyesen tiltakozni, s az egriek tanúságtételére hivatkozni, miként azt fentebb idézett szavai mutatják. 12 CZIGÁNY István 1995. 58. 13 Oklevelek Eger múltjából, i.m. 1472. sz., valamint SPÁCZAY Hedvig 1968. 344. 14 BBÖM, 1,324. 15 A levél latin eredetijének szövegét vö. BBÖM, I, 372-373. 16 BBÖM, 1,374. 629

Next

/
Thumbnails
Contents