Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Veres Gábor: Népi jogszokások kutatása Heves megyében

A Néprajzi Atlasz segítette a szakembereket a palóc etnikai csoport kiterjedésének a vizsgálatában. A palóc kutatás jogszokásokkal kapcsolatos vizsgálatainak áttekintése előtt érdemes megvizsgálni egy - ennek a keretébe szervesen illeszkedő - munkát. A Kossuth Lajos Tudományegyetem hallgatói és oktatói Gunda Béla és Bakó Ferenc irányításával Mátraderecskén folytattak gyűjtést 1971-ben.

59 Ennek keretében Veres László dolgozta fel a paraszti életrend szabályait.

60 Módszerét tekintve: az erkölcs alapjáról indul és ebből vezeti le az élet különböző területein megjelenő szabályokat. Ezzel kapcsolatban ki kell térnünk a nép tudatában meglévő jogi elemek, szabályok és a népi erkölcs viszonyára. A népi erkölcs tágabb kategóriaként jelenik meg, mint a népi jog, átfogja az emberek tudatát. A falu társadalmában a kettő nem állhat szembe egymással, így azt mondhatjuk, hogy az erkölcs a jogszokás hátterét, háttérközegét alkotja. Ezt támasztja alá az imént említett tanulmány azon megállapítása is, mely szerint Mátraderecske társadalmában az erkölcs szó megfelelőjeként a becsület

61 szó található meg. Definíciók helyett elmondhatjuk, hogy a népi jogszokások és a népi erkölcs között nem húzódik olyan éles határvonal, mint a jogrendszer hasonló viszonylatát vizsgálva. Sok példát találhatunk arra, hogy az állam által alkalmazott jog és a népi erkölcs között diszharmónia van. Az ilyen jogszabályt a parasztság nem fogadta be, s csak hatalmi szóval lehetett érvényesítetni. A jogszokások áttekintésénél is fontos a megyénkben folyt eddigi legnagyobb szabású néprajzi gyűjtőmunka, a Palóc-kutatás. 1967 novemberében Egerben zajlott le az a tanácskozás,

62 melyen a munka főbb irányairól, tematikájáról és a kutatók személyéről cseréltek eszmét. Témánk szempontjából ez annyiban fontos, hogy már a tanácskozás után valószínűsíthető volt, hogy a népi jogélet kutatása- a tervezett köteteken belül - nem képezi önálló feldolgozás tárgyát. Morvay Judit hozzászólásában

63 úgy vélte, hogy a jogszokások kutatása nem vezet a népcsoporttal kapcsolatos további etnikus specifikumok feltárásához: „a népi jog kérdéseit nem csak, mint emlékanyagokat, de mint élő társadalmi hatóerőt lehet e területen felgyűjteni, bár szerintem egyik témától sem remélhetünk palóc sajátosságokat." Az elmondottakat korábbi kutatásaival indokolta, mely szerint több vizsgált jegy a kulturális határnak tekintett területet jóval túllépi, gyakorlatilag valamennyi égtáj felé. A konferenciát követően 1968-ban megkezdődött az érdemi munka. Húsz kutatópontot jelöltek ki a palócok által lakott területen, ebből hat fekszik Heves megyében. A munka nem korlátozódott pusztán erre a hat településre, hiszen a felderítő kérdőívet is ennél jóval több településen töltették ki. A palóc kutatás során 1968 és 1979 között 21 gyűjtési útmutató, kérdőív jelent meg,

64 melyek közül több tartalmaz a népi jogéletre vonatkozó kérdéseket. Kiemelhető Jávor Katalin: Népi erkölcs és viselkedés kutatásához összeállított kérdőíve, mely alapján a jogszokásokhoz szorosan kapcsolódó, azok hátterét alkotó népi erkölcs elemei gyűjthetők.

65 Szabó László munkaszervezet kutatásához készült,

66 valamint Takács Lajos erdei munkákra vonatkozó kérdőíve,

67 a téma jellegéből kö59 BAKÓ Ferenc (szerk.) 1978. 60 BAKÓ Ferenc 1978. 119-131. 61 BAKÓ Ferenc 1978. 128. 62 BAKÓ Ferenc (szerk.), 1968. 63 BAKÓ Ferenc, 1968. 113-117. 64 BAKÓ Ferenc 1994 16-21. 65 JÁVOR Katalin 1970. 66 SZABÓ László 1970. 67 TAKÁCS Lajos 1973. 502